KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jason Bourne

Huber Zoltán

Jason Bourne – amerikai-brit, 2016. Rendezte: Paul Greengrass. Írta: Christopher Rouse és Paul Greengrass. Kép: Barry Ackroyd. Zene: David Buckley és John Powell. Szereplők: Matt Damon (Bourne), Alicia Vikander (Lee), Tommy Lee Jones (Dewey), Riz Ahmed (Aaron), Julia Stiles (Nicky). Gyártó: Universal Pictures / Kennedy-Marshall Company. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 124 perc.

 

A hivatásos szuperügynökök, katonás testépítők és képzett harcművészek után a szomszéd srác lett a kettőezres évek ikonikus akcióhőse. Bourne a skizoid közhangulat, a mindenkit potenciális áldozattá és elkövetővé degradáló terrorizmus terméke, a hétköznapiság álarcától szabadulni próbáló, identitását kereső figura a néző nevében zúzta arcon az egyéniséget felzabáló hatalmat. Matt Damon, a normcore hollywoodi helytartója eszményi választás volt a szerepre, míg a trilógia középső és befejező felvonását rendező Paul Greengrass végig földközelben tartotta az eseményeket. Az agymosott férfi belső és külső küzdelmét, a múlt szövevényes rejtélyét a mindennapi környezetre hangolt, lendületes és realisztikus összecsapások ellenpontozták. A képlet maximálisan bevált, a közönség és kritikusok ódákat zengtek, úgy tűnik, örök visszatérésre kárhoztatva Jason Bourne alakját. A franchise bűvöletében élő üzletembereket nem hatotta meg sem a harmadik rész végére elért dramaturgiai végpont, sem a Damon/Greengrass páros merev elzárkózása. Előbb nélkülük próbálkoztak a vonatkozó univerzum bővítésével, majd végül őket is meggyőzték, lenne értelme tovább bonyolítani a kémmesét.

Egy természetes nyugvópontjára jutott történetet azonban nem egyszerű újra mozgásba lendíteni. Bourne múltjába újabb titkot csempészni legalább olyan mesterkélt húzás, mint ráküldeni egy újabb gonosz CIA-igazgatót. Hiába bukkan fel a Facebook fiktív megfelelője és hangzik el Snowden neve többször, releváns folytatás helyett felmelegített konfliktusokat és alulírt karaktereket kapunk. A főhősben vibráló kettősségek és a hitelesség illúziói nélkül Bourne nem sokban különbözik a Tom Cruise megformálta rendcsinálóktól. A rutin ellenben üzembiztosan működik, a filmet Greengrass akciójelenetei és Damon jelenléte emelik ki a tisztes iparosmunkák mezőnyéből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12886