KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az őrszem

Koltai Ágnes

Elsőfilmes rendezőt ritkán fogadnak ilyen kitörő ovációval. A francia Arnaud Desplechint hazájában Messiásnak kijáró üdvrivalgással köszöntötték debütáns munkája, Az őrszem bemutatója után. A francia kritika a megtépázott tekintélyű gall filmművészet renoméjának visszaszerzését reméli Desplechintől. Ő az új csillag: nem olyan extravagáns, kiszámíthatatlan, mint Beineix és Carax, nem olyan halálosan zabolázhatatlan, mint Collard. Ő a finomkodó francia közízlés új dalnoka: egyszerre köznapias és emelkedett, érthető és elvont.

Az őrszem a tökéletes fából vaskarika; a moralizáló kémfilm. A rendező mindent belezsúfolt sztorijába, amit egy érző szívű és elmélyült européer elmondhat a Vén Kontinens háború utáni történetéről. Van itt áruló jaltai békekötés, szovjet-amerikai hidegháború, német lelkiismeret-furdalás, és kettős-hármas ki tudja hányas kémkedés (à la Kanión Mercader második halála), levágott fej, kicsempészett orosz tudósok, gazember rendőrök. Mocskos a világ mindkét fele, különösen egy finom entellektüel szemében.

Világfájdalmas szenvelgés Az őrszem, az a fajta hamis mozi, amely szellemi fölényben tetszelegve harcol alkotója vélt vagy valós fantomjaival. Mégha hihető volna is a történet és a film légköre, akkor is megkésett mű lenne. Így csak reménytelen kísérlet az amerikai kommersz elleni harcban. Egy görcsös kép az állóháborúból.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/04 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1129