KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éli könyve

Kovács Marcell

Book of Eli­ – amerikai, 2010. Rendezte: Allen Hughes és Albert Hughes. Írta: Gary Whitta. Kép: Don Burgess. Zene: Atticus Ross. Szereplők: Denzel Washington (Éli), Mila Kunis (Solara), Gary Oldman (Carnegie), Michael Gambon (George), Malcolm McDowell (Lombardi). Gyártó: Alcon / Silver Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Magányos vándor bandukol a kietlen, poszt-apokaliptikus tájban. Ruhája koszlott, zsákjában fegyverarzenál, fülhallgatójából Al Green tiszteletes énekli gyönyörű fohászát a megváltásért. Határozott léptekkel halad távoli úticélja felé, nem tartóztathatják fel vérszomjas kannibál haramiák, nem gyűrhetik le gaz motoros martalócok. Történhet bármi, menetel rendületlenül a pusztaságban. De hová igyekszik? Milyen halaszthatatlan elintéznivalója lehet itt a semmi közepén?

Minél kevesebbet tudunk, annál jobb. Az erőltetetten csavaros és kényszeredetten emelkedett befejezésben úgyis fény derül mindenre, de addig élvezzük a kopár, futurista western nyújtotta örömöket. Merüljünk el a napszítta, romos környezet igéző látványában, lubickoljunk a mindent átható reménytelenségben. Gyönyörködjünk a kegyetlen sivatagi párbajokban és az őrült zsarnok szerepében megunhatatlan Gary Oldmanben. Képzeljük, hogy egy Leone-filmet látunk, a nagy robbanás utáni jövőben. Segítségül az egyik böhöm újbarbár harcos folyton a Volt egyszer egy vadnyugat zenéjét fütyörészi a fülünkbe.

A manapság népszerű világvége-forgatókönyvek egy variánsával van dolgunk, kivételesen zombik nélkül, viszont meglepően markáns mondanivalóval. A Hughes fivérek A pokolból óta nem forgattak nagyjátékfilmet, érthető hát igyekezetük, hogy most valami fajsúlyossal rukkoljanak elő, és az Éli könyve bizony nem habkönnyű lányregény. Elgondolkodtat hitről, reményről, kitartásról, és szót emel a nyomtatott könyvek védelmében. Nemes konzervativizmusa és vallásos meggyőződése komoly elvárásokat támaszt a nézővel szemben, de ahogyan egy Shyamalan-film sem kizárólag keresztény-allegóriaként működik, úgy az Éli könyve is nyugodt szívvel ajánlható csupán dögös akciófilmként, amelyben Denzel Washington egyszerre alakítja Mad Maxet, Zatoichit és Forrest Gumpot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10110