KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/november
• Vaskó Péter: Betűt a szénakazalban Digitális archívum
• N. N.: 25 év Válogatás a Filmvilág archívumából
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Határ-esetek Janisch Attila filmjei
• Bori Erzsébet: Midőn egy nyári nap az utazó... Másnap
• Schubert Gusztáv: Felejtés-kurzus A temetetlen halott
• Mihancsik Zsófia: Halálos csönd Beszélgetés Rainer M. János történésszel

• Pápai Zsolt: Keletről jön a fény Abbas Kiarostami és a spirituális hagyomány
• Bikácsy Gergely: Perzsa fűszál Tíz
• Karátson Gábor: Moziszőnyeg Mohsen Makhmalbaf
• Ádám Péter: Ödipusz micisapkában Jean Gabin
FESZTIVÁL
• Báron György: A golflabda röptének íve Velence
KÖNYV
• Bán Zoltán András: Szabadságolt túlélők Kor-képek 1945-47
• Gelencsér Gábor: Állambrigád Gervai András: A tanúk

• Strommer Nóra: Képvágta Visual Jockey
KRITIKA
• Koltai Tamás: Valóság és álság Csodálatos Júlia
• Korcsog Balázs: Mesék K-vonalra Rózsadomb
• Horeczky Krisztina: Hontalanok Ezen a világon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Téli álom
• Kis Anna: Bálnalovas
• Vaskó Péter: Nyílt tengeren
• Hideg János: A futball-faktor
• Köves Gábor: Tűzben edzett férfi
• Pápai Zsolt: Vágyastársak
• Varró Attila: A mandzsúriai jelölt
• Vajda Judit: Haverok
• Kovács Marcell: A Halál a Ragadozó ellen
• Köves Gábor: Felejtés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hegylakó 3.

Mockler János

A könyveknek tágas főtereken máglyákat állítanak az önfeledt égetők. A szobrokat ledöntik, rendszerint a haladás nevében. A festményekbe egy-egy őrült szöget ver, jobb esetben valaki ráfest egy másikat. A halhatatlanság ilyen műalkotások által kevéssé biztosított, legalábbis rizikósnak tűnik.

Néminemű elővigyázatosságra utal, ha valaki már a művében is halhatatlannak ábrázolja hősét. Különösen a film esetében kívánatos az ilyen megközelítés, hiszen retrospektív sorozatok összeállításakor gyakori akadály, hogy a keresett kópia hússzázalékos állapotban bujdosik valami ismeretlen című poros raktár mélyén.

Aki még a halhatatlan hősét sem érzi teljes biztonságban, jó, ha előre folytatásokban gondolkozik. Ha addig folytatjuk a történetet, míg a világ világ, nem kell tartani az amortizációtól, a történelem őrületétől, természeti csapásoktól.

Na jó, de ha már megvan az a fránya halhatatlanság, ugyan mit kezdünk vele? Lehet-e öröklétre ítélt öngyilkos? Ha a szerencsétlent ráadásul sebezhetetlenséggel is sújtja teremtője, lehetőségei végletesen bezárulnak. Nem marad más tennivalója, csupán dolgozni.

Megfasírozni, megámbolni, kifilézni, sniclikbe aprítani, ki ellene és a magasabb akarat ellen tör.

Vajon mit tehet az, aki mindezt kívülállóként szemléli? Az elmúlás biztos tudatában élvezi immár harmadszor a skót felföld bajnokának szép, igaz és végtelenül ostoba történetét.

A negyedik rész beálltáig sem maradunk halhatatlanok nélkül, a dolgunk annyi csupán, hogy jó erősen figyeljük a televízió arcvíz-reklámjait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=414