KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/november
• Vaskó Péter: Betűt a szénakazalban Digitális archívum
• N. N.: 25 év Válogatás a Filmvilág archívumából
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Határ-esetek Janisch Attila filmjei
• Bori Erzsébet: Midőn egy nyári nap az utazó... Másnap
• Schubert Gusztáv: Felejtés-kurzus A temetetlen halott
• Mihancsik Zsófia: Halálos csönd Beszélgetés Rainer M. János történésszel

• Pápai Zsolt: Keletről jön a fény Abbas Kiarostami és a spirituális hagyomány
• Bikácsy Gergely: Perzsa fűszál Tíz
• Karátson Gábor: Moziszőnyeg Mohsen Makhmalbaf
• Ádám Péter: Ödipusz micisapkában Jean Gabin
FESZTIVÁL
• Báron György: A golflabda röptének íve Velence
KÖNYV
• Bán Zoltán András: Szabadságolt túlélők Kor-képek 1945-47
• Gelencsér Gábor: Állambrigád Gervai András: A tanúk

• Strommer Nóra: Képvágta Visual Jockey
KRITIKA
• Koltai Tamás: Valóság és álság Csodálatos Júlia
• Korcsog Balázs: Mesék K-vonalra Rózsadomb
• Horeczky Krisztina: Hontalanok Ezen a világon
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Téli álom
• Kis Anna: Bálnalovas
• Vaskó Péter: Nyílt tengeren
• Hideg János: A futball-faktor
• Köves Gábor: Tűzben edzett férfi
• Pápai Zsolt: Vágyastársak
• Varró Attila: A mandzsúriai jelölt
• Vajda Judit: Haverok
• Kovács Marcell: A Halál a Ragadozó ellen
• Köves Gábor: Felejtés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A vér szava

Tamás Amaryllis

 

A középpontban egy mutatós, energikus özvegyasszony; a fia, a menye, az anyósa - mintegy ikonosztázon - mind felé fordul lélekben. Egy kentucky-i farm versenylótenyészete adja a hátteret a szeretetével gyilkolni képes anya, a fiával örökös testi-lelki szimbiózist fenntartani kívánó „femme fatale” portréjához. Szépsége: érzéki, félelmet keltő rejtély. Jessica Lange ambivalens, negatív erő. Az örök Salome, Judit, Messalina: fenyegető, hatalomvágyó, „furcsa némber”. Személyiségének értékét lépten-nyomon hol színlelt passzivitással, hol túlzott tevékenységgel - mint célszerű fogásokkal – bizonyítja. Fia iránt érzett szenvedélyes szerelmében mindenhatónak hiszi magát. A körülötte élőket hosszú időre képes bűvkörébe vonni, s mikor kegyetlen hajlamai elhatalmasodnak fölötte, már csak leláncolni, legyőzni akarja a többieket. Még gondolatban sem jut el a bűnhöz, hogy tetteit józanul értelmezze, mert nem az emberekkel veszi fel a harcot, hanem a létezés legmegfejthetetlenebb misztériumaival. Ahogy Martha Baring kórtörténete kiteljesedik, úgy válik e thrillerben a kentucky-i farm az „ördög kastélyává”.

A gátlástalanul önérvényesítő Én – aki mindenre és mindenkire „enyém”-et mond – a legsúlyosabb bilincset önmagára rakja. Viselkedésének titkos nyelve: az okok érthetetlen világa. S Jessica Lange vérfagyasztó otthonossággal kalauzol ebben a világban. Elámulunk. Ezt megelőző poétikus színészi alakításai - a férfiakat ihlető, szövetséges nő-alakok - után vajon honnan a tudás az „ördög Szépségének” felmutatására?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3800