KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/október
CYBERVILÁG
• Varró Attila: A harmadik törvény Amerikai robotok
• Kubiszyn Viktor: Fémmámor Gép és test
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Illetlen filmek Böszörményi Géza (1924–2004)
• Stőhr Lóránt: A vágy játékai Szindbád és Tamara
• Gelencsér Gábor: Szöges ellentétek Tamara
• Pápai Zsolt: Túlvilágon innen, evilágon túl Dealer

• Forrai Krisztián: Álomgeometria Gondry-klipek
• Révész László László: Szerelem az agyamban, szerelem az agyam Egy makulátlan elme örök ragyogása
• Békés Pál: Metafizikai darázsfészek Charlie Kaufman forgatókönyvei
• Hahner Péter: Az ismeretlen ismerős Howard Hawks
• N. N.: Hawks a Filmvilágban
• Báron György: Két férfi, aki... John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
• Géczi Zoltán: Öt hosszú év a pokolban Üldözők
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Ötkarikás szemek Sport és televízió
KÖNYV
• Kelecsényi László: Párhuzamosok a végtelenbe Fábry Zoltán; Zolnay Pál
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Veszedelmes éden Álmodozók
• Vaskó Péter: Téglák a Nagy Falban Szigorúan piszkos ügyek-trilógia
• Nevelős Zoltán: Vér, arany és sok füstölgő pisztolycső Argo
• Bori Erzsébet: Titokkal, vonóval Bolondok éneke
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Osama
• Ágfalvi Attila: Perlasca
• Vincze Teréz: Fallal szemben
• Köves Gábor: A falu
• Varró Attila: Apja lánya
• Mátyás Péter: Ítélet
• Pápai Zsolt: Monsieur Imbrahim
• Kovács Marcell: A halál záloga
• Hámori Dániel: Pokolfajzat
• Kolozsi László: Schulze gets the Blues

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bronco Billy

Koltai Ágnes

 

Clint Eastwood, tucatnyi western-hős megformálója (játszott többek között Sergio Leone és John Sturges filmjeiben), egy szép napon a kamera mögé állt. 1971-ben rendezett először, azóta még hat filmet forgatott, az egyiket. A törvényenkívüli Josey Walest nem más, mint az egyik „új-hollywoodi” rendező, Philip Kaufman írta. A Bronco Billy hetedik filmje, de, hogy mit is jelent gazdag életpályáján (harmincöt filmszerep van mögötte), azt nehezen tudjuk felmérni. Még színészi alakításaiból is alig láttunk valamit – a magyar nézők körében talán a nemrégiben bemutatott A jó, a gonosz és a csúf a legemlékezetesebb –, önálló rendezéseiről nem is beszélve... Bár lehet, hogy nem ért nagy veszteség minket; az ál-western, ál-drámai, ámde könnyfakasztóan szentimentális Bronco Billy nem túl szerencsés bemutatkozás.

Egy New Jersey-i szegény kölyök összekuporgatott centjeit mozira költi, nyakra-főre nézi a westerneket és arról ábrándozik, hogy egyszer ő is olyan erős és ellenállhatatlan férfi lesz, mint amilyeneket a vásznon lát. Álmait néhány évi börtönbüntetés után valósíthatja meg: fegyenctársaiból egy Buffalo Bill stílusú rodeós társulatot alapít, s megpróbálja ébren tartani a coca colától elhízott amerikaiakban a kemény, férfias vadnyugat emlékét.

Bronco Billy, „a vadnyugat leggyorsabb lövésze” ájtatos mesékkel andalítja gyerekközönségét, jótékony előadásokat rendez árvaházakban és elmegyógyintézetekben (miközben filléres gondjai vannak és szinte éhezik), mert ő igazi cowboy: szívből ripacskodik. A legszentebb, legamerikaibb értékekkel, a vallásossággal és a nemzeti zászló tiszteletével manipulál a film, melynek végső tanulsága: az álmodozó kissrácok vágyai teljesülnek, egyszerűen csak akarni kell.

Clint Eastwood eszményi western-hős – markáns vonásai, alkata a vad pionírokat idézi –, és sokat tanult a műfaj neves mestereitől, de mintha ez nem volna elég... Legalább egy Robert Altmannak kell lenni ahhoz, hogy a vadnyugattal, Buffalo Billel és az egész cowboy-romantikával szembe tudjon nézni valaki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6921