KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/október
CYBERVILÁG
• Varró Attila: A harmadik törvény Amerikai robotok
• Kubiszyn Viktor: Fémmámor Gép és test
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Illetlen filmek Böszörményi Géza (1924–2004)
• Stőhr Lóránt: A vágy játékai Szindbád és Tamara
• Gelencsér Gábor: Szöges ellentétek Tamara
• Pápai Zsolt: Túlvilágon innen, evilágon túl Dealer

• Forrai Krisztián: Álomgeometria Gondry-klipek
• Révész László László: Szerelem az agyamban, szerelem az agyam Egy makulátlan elme örök ragyogása
• Békés Pál: Metafizikai darázsfészek Charlie Kaufman forgatókönyvei
• Hahner Péter: Az ismeretlen ismerős Howard Hawks
• N. N.: Hawks a Filmvilágban
• Báron György: Két férfi, aki... John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
• Géczi Zoltán: Öt hosszú év a pokolban Üldözők
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Ötkarikás szemek Sport és televízió
KÖNYV
• Kelecsényi László: Párhuzamosok a végtelenbe Fábry Zoltán; Zolnay Pál
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Veszedelmes éden Álmodozók
• Vaskó Péter: Téglák a Nagy Falban Szigorúan piszkos ügyek-trilógia
• Nevelős Zoltán: Vér, arany és sok füstölgő pisztolycső Argo
• Bori Erzsébet: Titokkal, vonóval Bolondok éneke
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Osama
• Ágfalvi Attila: Perlasca
• Vincze Teréz: Fallal szemben
• Köves Gábor: A falu
• Varró Attila: Apja lánya
• Mátyás Péter: Ítélet
• Pápai Zsolt: Monsieur Imbrahim
• Kovács Marcell: A halál záloga
• Hámori Dániel: Pokolfajzat
• Kolozsi László: Schulze gets the Blues

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dolgozó lány

Tamás Amaryllis

 

Mintha egyenesen McCormack 1984-es sikerkönyve – Amit a Harvardon sem tanítanak avagy a józan ész iskolája – szolgált volna forgatókönyvül Mike Nicholsnak. Ugyanaz a súlytalan fecsegés illusztris nevekkel megspékelve, a könyvben Björn Borg, Richard Nixon, Coco Chanel, itt Harrison Ford, Melanie Griffith, Sigourney Weawer neve és személye a fő vonzerő, hogy az üzleti élet konyhafilozófiájának rejtélyibe beavattassunk. Az alaptétel itt is, ott is: minden üzleti szituáció – emberi szituáció.

Adott egy fölényes, kihívó magabiztosságú, arrogáns főnök (Sigourney Weaver), aki túlzott szerénységgel, ámde őszinte jellemmel megáldott titkárnője (Melanie Griffith) ötleteit saját teljesítménye gyanánt prezentálja üzletkötései során. Egy látszólag ártatlan helyzetben kiderül róla, hogy a látványos fellépés és sikerek mögött jóadag hamisság, mesterkéltség rejlik. Hajthatatlan személyisége és a túlzott indulatok szövetségeseiből ellenfélt csinálnak, s hiába a lenyűgöző manőversorozat, a trükkök, – a józan ész, a lényeglátás most nyerőbb a nyílt provokációnál, a ravasz műfogásoknál. A közvetlen, egyenes természet legyőzi a hiút, a kíméletlent. Az orosz származású Mike Nichols nevéhez eddig olyan alkotások fűződtek, mint Albee Nem félünk a farkastól című drámájának megfilmesítése, vagy a méltán világsikert aratott Diploma előtt, A 22-es csapdája.

A Dolgozó lány az eddigi életmű fiaskója. Élmény alig marad utána. Nemes bor csak szerencsés években terem…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4311