KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/október
CYBERVILÁG
• Varró Attila: A harmadik törvény Amerikai robotok
• Kubiszyn Viktor: Fémmámor Gép és test
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Illetlen filmek Böszörményi Géza (1924–2004)
• Stőhr Lóránt: A vágy játékai Szindbád és Tamara
• Gelencsér Gábor: Szöges ellentétek Tamara
• Pápai Zsolt: Túlvilágon innen, evilágon túl Dealer

• Forrai Krisztián: Álomgeometria Gondry-klipek
• Révész László László: Szerelem az agyamban, szerelem az agyam Egy makulátlan elme örök ragyogása
• Békés Pál: Metafizikai darázsfészek Charlie Kaufman forgatókönyvei
• Hahner Péter: Az ismeretlen ismerős Howard Hawks
• N. N.: Hawks a Filmvilágban
• Báron György: Két férfi, aki... John Ford: Aki megölte Liberty Valance-t
• Géczi Zoltán: Öt hosszú év a pokolban Üldözők
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Ötkarikás szemek Sport és televízió
KÖNYV
• Kelecsényi László: Párhuzamosok a végtelenbe Fábry Zoltán; Zolnay Pál
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Veszedelmes éden Álmodozók
• Vaskó Péter: Téglák a Nagy Falban Szigorúan piszkos ügyek-trilógia
• Nevelős Zoltán: Vér, arany és sok füstölgő pisztolycső Argo
• Bori Erzsébet: Titokkal, vonóval Bolondok éneke
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Osama
• Ágfalvi Attila: Perlasca
• Vincze Teréz: Fallal szemben
• Köves Gábor: A falu
• Varró Attila: Apja lánya
• Mátyás Péter: Ítélet
• Pápai Zsolt: Monsieur Imbrahim
• Kovács Marcell: A halál záloga
• Hámori Dániel: Pokolfajzat
• Kolozsi László: Schulze gets the Blues

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zöldkártya

Koltai Ágnes

 

Peter Weir, Gerard Depardieu, Andie MacDowell – a maga módján mindegyiküknek megvan a helye a filmtörténetben. Weir a nyolcvanas évek eleji ausztrál új hullám vezéregyéniségévé vált Gallipoli és Piknik a Függő Szikláknál című filmjével, mígnem átköltözött Amerikába, s olyan mestermunkákkal szerzett bizalmat magának, mint A kis szemtanú és a Holt költők társasága. Depardieu már vagy hetven sikerfilm súlyát cipeli, a Vincent, François, Paul és a többiek mellett jól megfér a Huszadik század, az Amerikai nagybácsim, a Szomszéd szeretők, a Danton vagy újabban a Cyrano. Andie MacDowell az elsőfilmes Söderberg európaias mozijában, a Szex, hazugságok, videóban tűnt fel kifinomult játékával s puha mozdulataival.

Weir, aki bejáratos lett a producerekhez, megtehette, hogy egy esztendeig vár Depardieu-re, mert neki írta a Zöld kártya főszerepét. A nagydarab, mackós francia sztár és a gyöngéd tekintetű kezdő amerikai színésznő ellentétére építette amerikaias „művészmoziját”, mely egyszerre próbálja meg Paul Mazursky érzelmességét és Woody Allen öniróniáját utánozni. Három egyéniség találkozott a Zöld kártyában, három különböző, de karakteres személyiség, akiktől várunk valamit – mindenesetre többet a szimpla kedvességnél. Depardieu csak egy jámbor szőke teddy, MacDowell az Annie Hall Diane Keatonját formázza, Weir pedig nosztalgikusán visszapillant ausztrál múltjára. Intelligens, szomorkás kudarcuk egyszerre lesújtó és biztató: ugyan miért hitte azt a rendező, hogy a filmhez elegendő a gyöngédség és egy csodás szempár? – de azért megható, hogy valaki még ragaszkodik ezekhez a banálisán egyszerű mozieffektusokhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4166