KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/szeptember
• Vaskó Péter: Minotaurusz-rend Titkos társaságok
• Beregi Tamás: A király álma Arthur-legendárium
• Kubiszyn Viktor: Kémiai menyegző Az okkult film
• Molnár Gál Péter: Orfeusz alászállt Marlon Brando
• N. N.: Marlon Brando (1924–2004)
MAGYAR FILM
• Hirsch Tibor: Csak a húszéveseké… Fiatal film
• Varga Balázs: Egyről a kettőre Török Ferenc: Szezon

• Fekete Ibolya: „Kívül van a történelmen” Holocaust és mozgókép
• Kemény György: Halál-klip Auschwitz Album
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: Aranylábak A berni gyász
DVD
• Pápai Zsolt: Missouri, kolorlokál Vincente Minelli: Találkozz velem St. Louisban
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Nevető viaszarcok Pedro Almodóvar: Rossz nevelés
• Vágvölgyi B. András: Kampányfilm Michael Moore: Fahrenheit 9/11
• Muhi Klára: Euroszkeccs Európai víziók
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Terminál
• Vincze Teréz: Az élet nélkülem
• Nevelős Zoltán: McDagadsz
• Pápai Zsolt: Carandiru
• Vaskó Péter: A hazugsággyáros
• Varró Attila: A sötétség krónikája
• Hungler Tímea: Garfield
• Köves Gábor: Az igazi szőke
• Dóka Péter: A semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyermekrablás Caracasban

Kapecz Zsuzsa

 

A legtöbb külföldről átvett film címét megváltoztatják a forgalmazás előtt, általában rejtélyes indítékból, és gyakran a nézőt megtévesztő módon. Ezt a venezuelai filmet eredendően a Rák elnevezéssel forgatták, és inkább a kábítószer-fogyasztás elleni – hatástalan – küzdelemről szól, mint egy gyerekrablási ügy részleteinek ismertetéséről. A rák nemcsak azon az érmen díszeleg, amelyet a különösen kényes ügyekben kiemelkedő munkát végzett nyomozótiszteknek adományoz az igazságrendészet, hanem egyfajta társadalmi „rákfenét” is szimbolizál itt, és a történet végén ezért kap gúnyos kérdőjelet a jutalomplakett értéke, hiszen a rák köztudottan hátrafelé halad.

Az alapképlet számos más filmből ismerős: az ügybuzgó, konfekcióöltönyökben rohangáló kis zsaru addig szimatolgat a felső tízezer uszodás, kaputelefonos, szobalányos luxusvillái környékén, amíg egyre terhelőbb bizonyítékokat kaparint meg a jó nevű apukák kisfiai ellen. Ám mielőtt vádat emelhetne, a befolyásos szülők lehetetlenné teszik további működését. A felhasznált formai eszközök, a színészvezetés az olasz maffiatörténetekre és a francia rendőrfilmekre emlékeztetnek, de láthattunk hasonló képsorokat amerikai rendezőktől is, akik a kemény drogok és az aranyifjúság kölcsönös vonzását vizsgálták. Újszerűséget tehát senki ne várjon ettől a filmtől, de kesernyés hangvétele, ízléses fényképezése, és a számunkra messze levő dél-amerikai helyszínek varázsa hol elviselhetően, hol érdekesen kárpótolnak az eredeti izgalom hiányáért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/06 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6106