KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/szeptember
• Vaskó Péter: Minotaurusz-rend Titkos társaságok
• Beregi Tamás: A király álma Arthur-legendárium
• Kubiszyn Viktor: Kémiai menyegző Az okkult film
• Molnár Gál Péter: Orfeusz alászállt Marlon Brando
• N. N.: Marlon Brando (1924–2004)
MAGYAR FILM
• Hirsch Tibor: Csak a húszéveseké… Fiatal film
• Varga Balázs: Egyről a kettőre Török Ferenc: Szezon

• Fekete Ibolya: „Kívül van a történelmen” Holocaust és mozgókép
• Kemény György: Halál-klip Auschwitz Album
TELEVÍZÓ
• Dániel Ferenc: Aranylábak A berni gyász
DVD
• Pápai Zsolt: Missouri, kolorlokál Vincente Minelli: Találkozz velem St. Louisban
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Nevető viaszarcok Pedro Almodóvar: Rossz nevelés
• Vágvölgyi B. András: Kampányfilm Michael Moore: Fahrenheit 9/11
• Muhi Klára: Euroszkeccs Európai víziók
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Terminál
• Vincze Teréz: Az élet nélkülem
• Nevelős Zoltán: McDagadsz
• Pápai Zsolt: Carandiru
• Vaskó Péter: A hazugsággyáros
• Varró Attila: A sötétség krónikája
• Hungler Tímea: Garfield
• Köves Gábor: Az igazi szőke
• Dóka Péter: A semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A pityergő teve története

Kolozsi László

 

A Pityergő teve történetének, pontosabban meséjének főhőse: Botok, a kis teve. Botok egy nyári délutánon születik, Belső-Mongóliában; és a film statisztáit, vagyis az Ikhbayar családot gazdagítja. Az Elvis-mozgású kis Botokot, hiába néz meghatóan ártatlan, kedves szemekkel a kietlen Góbi fennsíkra, az anyja – talán, mert kegyetlenül megszenvedte Botok születését – nem hajlandó megszoptatni. Elrúgja magától a kis tevét; hiába szép szó, fenyegetés, majd kikötözés: gazdái nem bírják rávenni arra, hogy a kicsinyét a hátsó lábai közelébe engedje. Valószínűleg kevés európai nézőnek jut eszébe a megoldás (hogy mit kell tenni, akkor, ha a teve nem tud szopni), pedig Mongóliában mindenki tudja, mi ilyenkor a teendő: zenészt kell hívni. Mert a daloktól megenyhülhet a legkeményebb teveanya szíve is. Tulajdonképpen teljesen érhető és elfogadható módszer: be is válik. Az anyateve szíve a dalba majd beleszakad, szinte hallani a sóhaját. Egészen szívszorító jelenet. És nem csak azért, mert végig szurkolni lehet az esetlen kis Botokért, aki még cumizni sem tud rendesen (folyik le a pofáján a tej), hanem azért is, mert ez a dal már értünk is szól: és nem csak az anyatevét teszi jobbá. Történhetne másképpen is, hiszen dokumentum-filmről van szó, az anyateve el is lökhetné a kicsit, és akkor egészen másfelé menne el a tevék története, egészen más hangulatú film lenne a Pityergő teve, de valahogy mindvégig tudható, hogy Botok sorsa jóra fordul. Hogy csoda történik. Amikor Botok bekapja az anyja tőgyét, mintha nem csak a tevék közti kapcsolat állna helyre, hanem – igen, komolyan mondom – a régóta tönkrement harmónia is ég és föld között. És nem tudom vajon valóban hepiend-e, hogy a film végén a gyerekek megkapják a hőn áhított tévét (igen tévét, nem tevét): nem szomorú-e inkább ez a befejezés. A Pityergő teve nem olyasfajta fikciós mű, mint a fiatal, cseh Petra Húlova könyve a mongolokról: szinte érződik a gerek (jurták), és az állatok szaga: készítőinek több köze van a kulturális antropológiához, mint a filmkészítéshez. (A pityergő teve távoli hozzátartozója Nanook, az eszkimó kutyája.)

Annak ellenére, hogy a cím – A pityergő teve története – (ráadásul német-mongol filmről van szó) nem túl biztató, nem ígér sokat, bizton állíthatom, hogy Botok története jóval izgalmasabb (és fontosabb), mint – mondjuk – a taxist foglyul ejtő bérgyilkos sztorija.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2407