KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kíméletlen

Tamás Amaryllis

Ártatlanság vagy szerencse – nem teremtenek sorsot. Korunk olvasatában aligha van érthetetlenebb ember a bűntelen Roccónál. A hajdani Visconti-hős, Alain Delon színész-élete a példa rá, hogy a világot másképp is lehet látni: az egykori Rocco, aki húsz éve még a magától értetődő jóság megtestesülése, ma a Bosszú Angyala a maga rendezte, írta filmekben. Egy ösztönös, mai Raszkolnyikov, aki tudja, hogy a jóság nem képes erőteljes tiltakozásra egy elfogadhatatlan világrenddel szemben. Jacques Darnay, „a kíméletlen”, szándékosan tér le az egyenes útról (ékszerrablás miatt tölti le börtönbüntetését). Morális torzulása nem pusztán személyiségének csorbulása, inkább szembefordulás a világ elfogadhatatlan berendezkedésével. Darnay csak a felszínen szabályozott életvitelből szakad ki, így nincs hová visszatérnie. Szabadulása után felmérheti, hogy egy olyan világban, ahol még a betyárbecsület is korrumpálódik, „a bűntelenség vétek”. A civilizált társadalom könyörtelen gyűlölete és cinizmusa itt teljesen hétköznapi; az elszigetelt és hajszolt Darnay kénytelen színlelt, majd természetes fatalizmussal felvenni a harcot a zsákmány reményében nyomába szegődő rendőrséggel és volt bűntársaival szemben.

Alain Delon utóbb készült filmjei kivétel nélkül variációk a bűn témájára – egy jelentős művész tét nélküli játékai. Ezek a Delon formálta új hősök csak megszokásból élnek tovább a széteső világban, de belül már halottak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/04 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5055