KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Első látásra

Turcsányi Sándor

 

Bukolika-alsón járunk a távoli Amerikaországban. Itt éli napjait a derék Val Kilmer (vö.: Val Bottyán), masszőr egy rekreációs centrum áruházában, de a keze arany (hogy a szívéről már ne is szóljunk, noha azzal csak ritkábban masszíroz). Sajna vak, mint a denevér, de már beletörődött, nézi a hokit a tévén (ha süket is lenne, nyilván a cseh adón nézné, hokiközvetítésben ők a királyok).

Feltörekvő, a piacgazdaság kihívásaival bátran lepaktáló építésznő, az Oscar-díjas Mira Sorvino érkezik kúrára. (Nem tudom, kifigyelték-e, vannak teljesen jelentéktelen művésznők, akik egyszer, úgyszólván véletlenül, valami supporting kategóriában, és azóta nem jön le róluk. A másik ilyen az Oscar-díjas Marina Tomei, ő konkrétan a Vinny, az 1ügyű című remekben domborított, kicsit a saját sikeremnek is tekintem, pont e hasábokon ünnepelhettem, de hiszen.)

Visszafogottan ábrázolt masszírozás után Mira úgy dönt, orvoshoz viszi Valt. Hosszas vívódás után Val úgy dönt, vállalja a műtétet, mert az is lehet, hogy csalódni fog. Nos, ennél a résznél már a legamatőrebb mozinéző is tudja, hogy színigaz történettel ül szemben. A végén azért ki is írják neki, natürlich a szereplők további sorsának címszavanként összerakott vázlatával. Anélkül, hogy a bonyodalomba belemennénk, elárulhatom, elég jó lesz nekik.

Ezzel együtt szomorúan kell megállapítanom, e kis gyöngyszem a közeli Magyarországon nem fogja elérni a kívánt hatást. Ugyanis az alkotók a vak ember történetébe egy célratörő vattacukor reklámot csomagoltak. Ám ha a távoli Amerikában árulnak is a mozikban efféle csemegét, addig a közeli Duna Plazából nincs az a makacs néző, aki kirobogjon a távoli gyáli piacra azért a ragacsos finomságért. Különben is, április 4-én minden évben árat emelnek a vattacukor-árusok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4469