KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Alelnök

Baski Sándor

Vice – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Adam McKay. Kép: Greig Fraser. Zene: Nicholas Britell. Szereplők: Christian Bale (Dick Chaney), Amy Adams (Lynne), Steve Carell (Rumsfeld), Sam Rockwell (Bush), Tyler Perry (Powell). Gyártó: Plan B Entertainment / GarySanchez Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 132 perc.

 

Az aktuális politikai klímát és az online szórakoztatóipar által diktált tempót is tökéletesen illusztrálja, hogy a blőd komédiákkal befutó Adam McKay egyre inkább otthon érzi magát a  fajsúlyos közéleti témákban. Ha a felgyorsult történelem abszurd fordulatait a politológusok sem tudják követni, a nagyközönség pedig a klasszikus hírmédiumok helyett már csak pár perces internetes videókból tájékozódik, a figyelemmegragadás eszközei is frissítésre szorulhatnak. McKay a gazdasági válság hiénáiról szóló A nagy dobással tesztelte le a vállaltan elfogult, de bűnösen szórakoztató szatíra műfaját, és a jelentős siker (Oscar-jelölések és díjak) után nem módosított a recepten; sőt az Alelnök még bátrabban rúgja fel az életrajzi filmek konvencióit.

A George W. Bush elnököt két cikluson át szolgáló Dick Cheney tökéletes választás egy biopic alanyának: miközben az összes elemző egyetért abban, hogy kulcsszerepet játszott az amerikai bel- és külpolitika átformálásában, a közvélemény csak a háttérből irányító rejtélyes manipulátor sztereotip figuráját látta benne, és magánszemélyként is megmaradt egy enigmának. Az Alelnök sajátos felnövéstörténetként értelmezi Cheney karrierjét, aki az ifjabb Bush-hoz hasonlóan a fiatalkori kicsapongásokat követően, jobb híján keveredik bele a politika világába. McKay szerint három kulcspillanata van antihőse életének: az első, amikor ráébred, hogy az elnöki és az alelnöki pozíció jelentősen kitágítható, a második, amikor 9/11-et felhatalmazásnak veszi erre, a harmadik pedig amikor szembesül vele, hogy lánya meleg.

Christian Bale-nek sikerül a karikatúrát hús-vér figurává hizlalnia, átérezhető a sorsfordító momentumok súlya, a negyedik falat áttörő narrátor YouTube-klipekkel, mémekkel, képi metaforákkal feldúsított prezentációi pedig gondoskodnak róla, hogy az író-rendező agendáját még a világpolitikát távolról sem követő nézők is megértsék. Az Alelnökből éppen csak a lényeg marad ki, annak a megértési kísérlete, hogy Dick Cheney-t mint politikust és mint embert, mi motiválta valójában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13981