KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Széttörve

Sepsi László

Split – amerikai, 2016. Rendezte és írta: M. Night Shyamalan. Kép: Mike Gioulakis. Zene: Szereplők: James McAvoy (Kevin), Anya Taylor-Joy (Casey), Betty Buckley (Dr. Fletcher), Jessica Sula (Marcia). Gyártó: Blumhouse Production / Blinding Edge Pictures. Forgalmazó:

UIP-Duna Film. Szinkronizált. 117 perc.

 

Utóbbi két filmje alapján M. Night Shyamalan esetében a „visszatérés” az eddigi életmű alapjainak újrafelfedezését, és ezekre történő fokozatos (újra)építkezést jelenti. A nagyköltségvetésű bukták után a Látogatás a lehető legolcsóbb (found footage) formátumban húzott fel egy óvatos csattanót, amely távol állt az író-rendező korábbi extravagáns meglepetéseitől. Az idei Széttörve nem csak költségvetését és a húzónévnek megszerzett férfi főszereplőt tekintve értékelhető egy nagyobb mozgástérben létrehozott műnek, de vállalásában is: a 23+1 személyiséggel megvert magányos őrült sztorija, aki elrabolt tinilányokat tart a pincéjében, egyszerre sikamlós és túlzó koncepció, amelyből éppúgy vezethet út a DePalma-féle pervertált esztéticizmushoz, mint egy kaján Herschell Gordon Lewis-reprízhez.

Hogy a Széttörve végső soron egyik sem, az egyszerre dicséri a PG-13-as besorolást és Shyamalan szerzői integritását, miközben a szituáció szexuális töltetét még a többértelműség határain belül megfakítva elnavigálja filmjét a zárófordulatig. Az életmű legszebb pillanatait szó szerint felidéző kurta szekvencia nem csupán homlokracsapós meglepetéssel szolgál, de a fantasztikumba hajló pszichothrillernek is új értelmezési és műfaji kontextust ad – habár azon az áron, hogy az elrabolt bakfis cselekményszála, így kikerülve a fókuszpontból, kurtán-furcsán lezáratlan marad. A trükk persze a szokásos – az értelmezési horizont radikális megnyitása egy korábban elhallgatott információ bevezetésével –, de ezúttal mintha több volna benne egy gimmickkel (huszonhárom személyiség!) párosított narratológiai ujjgyakorlatnál: miképp huszonarcú főhőse, a Széttörve csattanója is a rögzítettnek vélt identitás és az evidensnek vélt jelentés ingatagságára hívja fel a figyelmet. Alkalomhoz illő üzenet egy éppen visszatérő hajdani reménységtől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13085