KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Jean-Jacques Jelot-Blanc: Louis de Funès, a színészlegenda

• Hungler Tímea: Özönvíz Hollywoodból Öko-horror
• N. N.: Öko-horror
• Bori Erzsébet: Gátszakadás Magyar ökofilmek
• Karátson Gábor: Meggyűlöltem az aranyat Új Eldorádó
• Győrffy Iván: Már rád tört a vég Katasztrofizmus és televízió
• Beregi Tamás: Noé valóságshow-ja Biohorror
• Tóth András György: Az ökoanarchizmus láncos szamara Zöldmozi: filmek kétkeréken
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: A képek háborúja Média és manipuláció
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Múltvonat, jövővonat Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Varga Zoltán: A vadnyugat sikolya Western-thriller
• Géczi Zoltán: A civilizáció peremvidéken Kult-western: Férfi Laramie-ből
• Nevelős Zoltán: Spagetti a havon Kult-western: A halál csöndje
MEDIAWAVE
• Varga Balázs: Szellem a palackból Mediawave
• Kemény György: Zog-film Mediawave animációk
KÖNYV
• Györffy Miklós: Mozi-archeológia Magyar filmtörténetírás

• Dániel Ferenc: A fényképmoly Szilágyi Lenke fotókiállítása
KRITIKA
• Csillag Márton: Nincs kontroll Nomen est omen
• Békés Pál: A kviddics nemzedéke Harry Potter és az azkabani fogoly
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Drogtanya
• Köves Gábor: Édes álmok
• Vajda Judit: Maradok!
• Mátyás Péter: A tűz óceánja
• Hámori Dániel: Zsernyákok
• Pápai Zsolt: Pókember 2.
• Kovács Marcell: Megtorló
• Tornai Szabolcs: Bajos csajok
• Tosoki Gyula: Függőség

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az én XX. századom

Gelencsér Gábor

Magyar, 1989. Rendezte: Enyedi Ildikó. Szereplők: Dorota Segda, Oleg Jankovszkij, Andorai Péter, Máté Gábor. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 78 perc.

Vannak filmek, amelyeket kortörténeti értékük miatt nézünk szívesen újra, s vannak olyanok, amelyeket idõtõl és tértõl független jelentésük miatt. Enyedi Ildikó elsõ egészestés játékfilmjét, az 1989-ben bemutatott Az én XX. századomat mindkét okból érdemes a lejátszóba helyezni. A kortörténeti érték és az egyetemes jelentés ugyanis egybeesik: Enyedi debütálása éppen a korabeli filmes hagyományoktól és stílusoktól való függetlenségével tûnt ki.

Az én XX. századom címben is jelzett nézõpontja nemcsak nagyvonalú történelmi áttekintést, hanem súlyos történetfilozófiát is magában rejt. A XIX–XX. század fordulójáról még izgalmasnak, vonzónak, sõt a felvonultatott technikai találmányoknak köszönhetõen (izzó, távíró, mozi) kifejezetten fényesnek, megismerhetõnek és látványosnak látszott a késõbb „büntetõ századdá” (Jeles András) komorult jövõ. Enyedi vállalt naivitással mutatja be az idõszak eredetvidékét, hogy tudásunk birtokában annál nagyobb legyen a kontraszt: mi lett a biztató kezdetbõl? A súlyos gondolatok ezért jelennek meg – szemben a magyar film gyakran nehézkesen komor hagyományával – ilyen önfeledten szabad, játékos formában.

A születésük pillanatában elválasztott ikerpár egymással gyökeresen eltérõ sorsot kap az élettõl: Dóra nagyvilági szélhámos, Lili szorongó anarchista lesz. Útjaik nem találkoznak – találkoznak viszont a századforduló világának jellegzetes, kíváncsi világutazójával, aki a hol kihívó, hol félénk arcot mutató két(féle) nõi karakterben a teljességet véli felfedezni – pontosabban annak illúzióját, ahogy arra egy tükörlabirintus mágiájának köszönhetõen maga is rájön. A romantikus kalandtörténet az elektromosság, a vasút, a mozi hangulatát megidézõ, ragyogó fekete-fehér képeken szó szerint megelevenedik.

A ragyogást a rendezõ és Máthé Tibor operatõr tehetsége mellett a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak köszönhetjük, hiszen a korábbi kiadványokhoz hasonlóan ezúttal is digitálisan felújított kópia került a lemezre. Nem maradtak el az igényes extrák sem: a film angol felirattal, illetve Enyedi és Máthé audiókommentárjával is megtekinthetõ; keletkezéstörténetét a rendezõ által szintén kommentált rövid összeállítás mutatja be; valamint helyet kapott a lemezen Enyedi legutóbbi rövidfilmje, a 2008-as Elsõ szerelem is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10588