KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ómen

Varga Zoltán

Omen 666 – amerikai, 2006. Rendezte: John Moore. Írta: David Seltzer. Kép: Jonathan Sela. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Liev Schreiber (Thorn), Julia Stiles (Katherine), Seamus Davey-Fitzpatrick (Damien), Pete Postlethwaithe (Brennan). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 110 perc.

 

A modern amerikai horror egyik alapművét jelentő 1976-os Ómen az Antikrisztus eljövetelére figyelmeztetett: egy ártatlannak tetsző, valójában sátáni származású kisfiú körül arat a halál, s nevelőapja – a karizmatikus Gregory Peck – sem képes megfékezni őt. Az eredeti Ómen jelesre vizsgázott feszültségépítésből és atmoszférateremtésből, ráadásul míves operatőri munka, igényes színészi játék és minden idők egyik legzseniálisabb filmzenéje (Jerry Goldsmith) teljesítette ki az élményt. Ha ezeket az értékeket levonjuk, megkapjuk a napjaink szabványába belepréselt remake-et, a 2006-os Óment. John Moore üres iparosmunkává silányította a legendás klassszikust; hiteltelen színészei, tucatzenéje és -fényképezése titokzatoskodó, erőtlen, feszengő filmet eredményeznek, amely azzal rúgja a legnagyobb öngólt, hogy szolgai módon tapad az eredeti cselekményéhez, ahelyett, hogy bátrabban nyúlna hozzá és megkísérelné újraértelmezni. Csakhogy így is értékelhetetlen: suspense helyett alantas, irritáló sokkeffektusokkal dolgozik, az eredeti kulcsjeleneteit (pl. a temetőbeli kutatást vagy a nagykövet és a nevelőnő idegfeszítő párharcát) nevetségesen lebutítva és fájóan lerövidítve ismétli meg; s bár megpróbál nagyobb hangsúlyt fektetni a feleség figurájára, ez megbukik Julia Stiles képességein, és nem jelent többet sokkírozó rémálmoknál, arról nem is beszélve, hogy a kis Damien is áttetszővé fakul, akitől félnünk kellene, pedig csak „gonoszul hunyorít”. Az egykori sátán-anyuka Rosemary, azaz Mia Farrow a dada szerepében működésképtelen geg csupán; megjelenése egymaga összefoglalja az igazi Ómen értékeihez méltatlan remake kínos és önkizsákmányoló jellegét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8673