KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dráma a tengerparton

Bende Monika

 

Akár jó filmet is csinálhatott volna Yves Bois-set, hiszen a rasszizmus történetének sajátosan francia vonatkozásai is vannak. Az algériai háború embertelenítő hatása, a vendégmunkások gyökértelensége, megalázó helyzete szükségszerűen az arabokkal szembeni gyűlölködésben példázódik elsősorban.

A cselekmény egy Côte ď Azur-i nyilvános kempingben játszódik az üdülési szezon idején – amikor ebben a nagy tömegben mindenki sokkal inkább önmaga, és sokkal inkább olyan, mint mindenki más. Főszereplői becsületes honpolgárok, tisztes családfők, baráti házaspárok. Lajoie úr, a párizsi bisztrótulajdonos, a feddhetetlen családapa megkívánja barátai, Colinék lányát, erőszakoskodik vele. Egy rossz mozdulat: eltöri a lány gerincét. A derék Lajoie úr az arab vendégmunkások barakkjához viszi a holttestet, s bár alig hihető, hogy az algériaiak a gyilkosok, a joviális, kedélyes tréfacsináló franciák kezükbe veszik az igazságszolgáltatást – a jámbor kempingezők lincselő hordává, gyilkosokká lesznek. A főbb alakok, a rosszindulatú, morózus Lajoie úr, az aberráltság érzetét keltő bírósági végrehajtó, a hajdan Algériában harcolt primitív, gátlástalan ex-ejtőernyős kezdettől potenciális gyilkosként állnak előttünk. Életmódjuk, viselkedésük túlzásokkal teli, karikatúraszerű ábrázolásuk a gyengébb olasz vígjátékok stílusára emlékeztet. Nehezen állja helyét Boisset mondandója, hogy ezek átlagos franciák, akik olyanok, mint mindenki, s akik maradi előítéleteik következtében lesznek a gyűlölet rabjai.

Lajoie úr, Jean Carmet, de Funès csendőrfilmjeinek szereplője nem tragédiái, legfeljebb tragikomédiái hős; a film elképzelt keménységét, eredeti stílusát az arab szereplők és életük helyszíne képviselik.

Nem Boisset filmje, hanem az ő figurájuk vált ki kétségbeesett dühöt, tehetetlen tiltakozást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8153