KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Érzelmes csodabogarak

Ardai Zoltán

 

A nézők közé kilépő táblakép- és mozialakok, illetve a festményi világokba és mozijelenetekbe beférkőzött nézőfigurák kultúrtörténetében az Érzelmes csodabogarak figyelemre méltó állomást jelent. Mint egyes korábbi Nichetti-burleszkekben, így a hasonlóan fantasztikus bonyolítású Szappantolvajokban, itt is érződik némi Woody Allen-féle ösztönzés, de ezúttal szembetűnőbb egy másik Amerika-felőli hatás: a Zemeckis-i technikáé. Csupán a technikáé, a Roger nyúl a pácban viágképét ugyanis Nichetti éppenséggel kifordítja. A jólelkű evilági főhős, rajzlényecskék barátja, aki maga is rendhagyó módon mozog siváran tülekvő környezetében, itt nem bebocsátást nyer a rajzfilm-édenbe, mint Zemeckisnél, hanem önnön gúnyrajz-változatává válik. A Nichetti-játszotta szegény szinkronkészítőn mintegy szakmai ártalomként hatalmasodik el a metamorfózis. Elrajzosodott korpuszát, miként Wells láthatatlan embere, vagy az újabb generációs Darkman, fáslikba tekeri, felkesztyűzi stb., de nem menekülvén egy előre-rettegett ágyjelenettől, végül mégis lelepleződik türelmetlen szerelme előtt. A sokat megélt lány azonban nem riad el tőle, sőt fellélegezve nevet szégyenkezésén, („hát ez a baj?”), hisz attól tartott, hogy már őt sem szeretheti. Hogy már senkit sem szerethet. A felderült nő és az érzékeny férfikarikatúra szenvedélyes gubancba fonódik össze. Hogy ez a kissé morbid vidámságú záróképsor miért nem merő blődli, azt az értheti meg, aki a filmet eddig főként mint pornó-paródiát követte. (A filmbeli szinkronstúdióban nem csupán rajzművekkel adódik tennivaló, a lány pedig, szerte a városban, perverzeket elégít ki naphosszat – csupa olyan meglepő perverzió vonul itt fel, amely nem igényli a közvetlen szexuális érintkezést.) E paródia bensőséges világvégi filozofikuma többféleképp hangsúlyozható, de az az olvasat, amit a film itthoni címe sugall (eszerint nem máson kell itt szórakoznunk, mint néhány ritka-muris jóbolond belügyein) nem egyenrangú a többivel, egyszerűen csak értetlen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4243