KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kísérlet

Elek Kálmán

 

A kísérlet nagyjából annyira német film, amennyire mondjuk a Bíbor folyók francia volt. Hazai ízek kizárva, hacsak azt nem tudjuk be jellegzetesen németnek, hogy mozira készült zsánerfilmjeik túlnyomó többsége a tévé- és reklámfilmek, valamint az amerikai mainstream kultuszdarabjainak képi paneljeiből építkezik. Derrick szelleme járja be A kísérletet (ez viszont echte nemzeti sajátosság), noha mindenki nagyon igyekszik lazán zseniálisnak és flegmán professzionális lenni. És valóban nem sok hiányzik, hogy filmünket merészséggel vádolhassuk, elvégre a hírhedt Stanford Prison Experiment játékfilmes megjelenítése, különösen egy német film esetében, pikáns kis vállalás.

A hetvenes évek elején az amerikai Zimbardo professzor azt vizsgálta, hogy a börtönőr- és rab-mezek milyen gyorsan alakítják át a kísérletre jelentkező utca emberének józan gondolkodását. (A jó doktor megállapítása szerint a béke elkötelezett híveiből lettek a legvéresebb kezű nácik.) Ugyanez játszódik le most egy német egyetemi kísérlet alkalmával: 24 emberből véletlenszerű kiválasztás alapján 14 napra 12 rab és 12 börtönőr lesz a professzorok mindent és mindenkit figyelő kamerája előtt. Big Brother-életérzés, Harcosok klubja-nihil, acélkék-narancs-neonzöld fények s még sok-sok klisé: a szereplők sorsa (kiből lesz hős, vesztes, halott, degenerált) az arcokról leolvasható, a gondolatok és a képek lejárt szavatosságúak. No nem sokkal, éppen csak. Az igazsághoz mindenképpen hozzátartozik, hogy A kísérlet Németországban hatalmas, sőt még annál is nagyobb sikert aratott, és semmi okunk azt hinni, hogy nálunk ez másképp lesz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/10 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2729