KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az: Második fejezet

Kovács Patrik

It: Chapter Two – amerikai, 2019. Rendezte: Andy Muschietti. Írta: Gary Dauberman. Kép: Checco Varese. Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: James McAvoy (Bill Denbrough), Jessica Chastain (Beverly Marsh), Bill Hader (Richie Tozier), Isaiah Mustafa (Mike Hanlon). Gyártó: KatzSmith Productions / Lin Pictures / New Line Cinema. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 169 perc.Második felvonásához érkezett Stephen King Az című kultregényének friss moziadaptációja. Noha az első fejezet – mely két éve nemcsak az ítészeket kápráztatta el, de horror létére igen vastagon hozott a konyhára – toronymagasra srófolta az elvárásokat, a befejezés mégis ellentmondásos érzést szül a nézőben. A Második fejezet – elődjével ellentétben – sem dramaturgiájában, sem cselekményvezetésében nem egységes színvonalú. Vonalvezetése töredezett, ritmusa tétova és egyenetlen, s bár a monumentálisra duzzasztott – csaknem háromórás – játékidő ragyogó lehetőséget kínál arra, hogy az alkotók a könyvhöz hasonló mélységben tárgyalják a Vesztesek Klubjának felnőttkori kalandját, Andy Muschietti direktor eltékozolja ezt a kitűnő ziccert. Míg az első epizód – a regényre jellemző bonyolult időfelbontást megspórolva – fegyelmezetten, lineárisan mesél, addig a Második fejezet kényszeresen visszaréved a múltba, s e jelenetek kevéssé árnyalják a jelenkori eseményeket, inkább csak ballasztként nehezednek az amúgy is pontatlanul szerkesztett cselekményre.

A különböző műfaji regiszterek – a gyermekded komikum, a könnyfacsaró felnövéstörténet és a nyálkás-véres horror – zavaros elegyet alkotnak ebben a markáns látványvilágú, pazar kiállítású, elsőrangú színészi alakításokkal tarkított rémmesében. Némely pillanatában képes megragadni King opusának velejét (ráadásul még a hajdani tévéadaptáció előtt is főhajtással adózik), ám túlzott rugalmassággal adagol új motívumokat a történethez, vagy épp veszejt el a könyvben lényeges mozzanatokat. Különösen fájó, hogy a regényből átemelt Chüd-szertartás is funkciótlannak bizonyul, pedig megágyazhatott volna egy – az eredeti műhöz hasonló – spirituális összecsapásnak is a végjátékban. Hőseink ehelyett tökéletesen szabványos akciófinálé keretében számolnak le a Krajcárossal, hogy aztán az epilógus ragacsos mázba borítsa a történetet. King regényklasszikusa többet érdemelne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14299