KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csak a baj van veled!

Barkóczi Janka

En liberté! – francia, 2018. Rendezte: Pierre Salvadori. Írta: Benjamin Charbit, Benoît Graffin és Pierre Salvadori. Kép: Julien Poupard. Zene: Camille Bazbaz. Szereplők: Adèle Haenel (Yvonne), Pio Marmai (Antoine), Audrey Tautou (Agnès), Damien Bonnard (Louis). Gyártó: Les Films Pelléas. Forgalmazó: Cinetel. Feliratos. 108 perc.

 

Yvonne, a fiatal nyomozónő egyedül marad kisfiával, miután férje egy akció közben életét veszti. A köztiszteletben álló zsaru emlékére a városban szobrot állítanak, elneveznek róla egy virágos terecskét, és már majdnem teljesen a mennybe menesztik, amikor egy véletlen folytán kiderül, hogy fényes karrierje mégsem volt egészen makulátlan. Yvonne rájön, hogy évek óta hazugságban élt, a korrupt férfi miatt ráadásul nyolc éve ül börtönben valaki, akit ártatlanul ítéltek el egy soha el nem követett ékszerbolti rablásért. Az asszony megpróbálja jóvátenni a történteket, és szárnyai alá veszi a frissen szabaduló, kissé labilis idegállapotú Antoine-t. Hiába a kölcsönös szimpátia, valódi indokait nem kötheti pártfogoltja orrára, ezzel pedig további galibát okoz. Miközben mindenki azon töri a fejét, hogyan tovább, a gyereknek mesélt esti mesékben az apa alakja szuperhősből piti gazemberré válik.

Pierre Salvadori gyorsan felejthető vígjátéka legfeljebb a színésznők, a rendőrnőt játszó, korábban már a Dardenne-fivéreknél is feltűnt Adèle Haenel és az Antoine hitvesét alakító Audrey Tautou miatt érdekes. Előbbi frissességével, utóbbi laza rutinjával szórakoztatja a nézőt, de még ketten együtt is kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy összeálljon a történet. A cselekmény fárasztóan kusza, a figurák kínosak, az igazán jó poénok olyan ritkák, mint Antoine tiszta pillanatai. A rémisztően közhelyes életigazságok és a szakállas viccek értelmetlen összevisszaságban váltják egymást, és ez az egész filmet érdektelenné teszi. Hiába akad benne néhány jó és finoman megrajzolt pillanat, legalább ugyanannyi másik az ízléstelenség határát súrolja. A ritmusproblémák szétesővé, esetlegessé züllesztik a történetet, amivel összességében az a legnagyobb a gond, hogy az utolsó pillanatig nem derül ki róla, hogy őszinte blődli vagy finom komédia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14024