KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Skate Kitchen

Varró Attila

Skate Kitchen – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Crystal Moselle. Kép: Shabier Kircher. Zene: ASKA. Szereplők: Rachelle Vinberg (Camille), Jaden Smith (Devon), Elizabeth Rodriguez (Anya), Dede Lovelace (Janay), Nina Moran (Kurt). Gyártó: Bow and arrow Entertainment / Pulse Film. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 100 perc.

 

Akárcsak az amerikai tinik gördeszkás szubkultúrája, úgy a róluk szóló filmek alkotóköre is igen szűk, homogén és férfi-domináns: a jelentős alkotások többsége a New Queer Cinemából indult indie-rendezősztárokhoz kötődik (Larry Clark, Gus Van Sant, Bruce La Bruce) – így aztán a Skate Kitchen duplán is jelentős gender-vállalkozásnak számít. A New York-i deszkások körében rangot kiharcoló lánycsapat történetét Crystal Moselle rendezőnő vitte filmre, érezhető önreflektív párhuzamokkal: kamaszhősnője, Camille számára a Skate Kitchen-gárda nem csupán rég vágyott baráti kört és girl power harcostársakat jelent, de köztük végre megmutathatja tehetségét és szabadjára engedheti kreativitását a menő manhattani skaterek férfipályáján.

Hasonlóan az első művét jelentő The Wolfpack dokumentumfilmjéhez, Moselle ismét a New York-i utcákon talált rá egy izgalmas mikroközösségre, amelynek életét előbb egy 12 perces kisfilmben örökítette meg, majd egészestés játékfilmet kanyarított tagjai köré. A Skate Kitchen mintha csak ennek a műfajváltásnak a küzdelmes krónikája lenne, egyfelől a magukat alakító lányok hétköznapokból (fel)vett gördeszkás életképeivel, másfelől a fikciós konfliktust jelentő fotós-fiú szálával (akit az egyetlen profi színész, Will Smith fia alakít), amely egyfajta laza narratívát teremt Camille történetében. Míg Moselle filmje az előbbi terén kiválóan teljesít, gyönyörűen fényképezett, álomszerű deszkázásai és önfeledt csaj-utópiájának eksztatikus jelenetei Andrea Arnold vagy Sofia Coppola legszebb pillanatait idézik, addig a fokozatosan kibontakozó és viszályt szító love story mintha csak egyfajta félszívvel végzett kötelező gyakorlat lenne a játékfilmes zsűri kedvéért. A The Wolfpackben Moselle még arról mesélt, hogyan tör ki szüleik csapdájából egy fivércsapat a közös mániát jelentő filmrajongás segítségével, ám a Skate Kitchen esetében a gördeszkázás már inkább célnak, mint eszköznek tűnik, a cselekmény minden fordulata, motivációja szorosan hozzá kötődik anyai szigortól rivalizáláson át a szerelmi csalódásig. Talán a törekvő rendezőnő többet visszaadott volna hősnői világából, ha egyszerűen szabadjára engedi benne őket, hogy kiszabott pálya nélkül brillírozhassanak világot jelentő deszkáikon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13771