KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

7 vérfagyasztó nap

Benke Attila

7 Days in Entebbe – angol, 2018. Rendező: José Padilha. Forgatókönyv: Gregory Burke. Kép: Lula Carvalho. Szereplők: Rosamund Pike (Brigitte Kuhlmann), Daniel Brühl (Wilfried Böse), Eddie Marsan (Shimon Peres), Ben Schnetzer (Zeev Hirsch), Nonso Anozie (Idi Amin), Lior Ashkenazi (Yitzhak Rabin). Gyártó: Participant Media / Working Title Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 107 perc.

 

A szuperhősfilmek által uralt fősodorban üdítően hatnak a kortárs globális krízisekre reflektáló történelmi témájú vagy jelen idejű politikai thrillerek (Argo-akció, Az U.N.C.L.E. embere, Atomszőke, Barry Seal, Vörös veréb). A máig megoldatlan izraeli-palesztin konfliktusról szól a 7 vérfagyasztó nap, melyet az a José Padilha rendezett, akinek a brazil alvilággal és a fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó kiváló bűnfilmjeit, a Elit halálosztókat és a remek Narcos-tévésorozatot köszönhetjük.

A politikai thriller az 1976-os ugandai túszdrámát dolgozza fel, melynek során a Palesztin Népi Felszabadítási Front harcosai és a német szélsőbalos Forradalmi Sejtek két aktivistája (Brigitte Kuhlmann és Wilfried Böse) foglyul ejtették a Tel-Avivból Párizsba tartó gép utasait a helyi diktátor, Idi Amin Dada támogatásával az entebbei reptéren, és a túszok életéért cserébe bajtársaik szabadon engedését követelték az izraeli kormánytól, illetve az ENSZ-től.

Padilha komplex módon vitte vászonra a korábban már többször megfilmesített történetet: még a szörnyetegnek tartott terroristákat is szenvedő, kételkedő emberként mutatja be, és a mentőakciót kiötlő civakodó politikusokból sem csinál hőst. Kiváltképp érdekes a Daniel Brühl és Rosamund Pike által páratlan hitelességgel eljátszott két német terrorista, akik ha sokszor bántóan didaktikus dialógusok formájában is, de a radikalizmus kérdéseit feszegetik: miközben a náci Németország múltjával küzdő páros Izraelt nevezi gonosz fasiszta államnak, maguk is egyre inkább a nácikhoz válnak hasonlóvá (ártatlan zsidókat kellene kivégezniük a származásuk miatt). A 7 vérfagyasztó nap nagy érdeme, hogy sok más kortárs thrillerrel ellentétben nem bagatellizálja el a politikai témát, ha a fő sztorival párhuzamosan kibontakozó szimbolikus táncjelenetek rontják is a film komolyságát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13678