KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/július
KRÓNIKA
• N. N.: Rökk Marika (1914-2004)

• Ardai Zoltán: Negyedik típusú találkozások Jazz és film
• N. N.: Jazzfilmek
• Mátyás Péter: Éjféli szimfónia Jazz-dokumentumok
• Takács Ferenc: Mámor és hamvazószerda Fitzgerald, a jazzkorszak krónikása
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Nehéz fiúk klubja Beszélgetés Tarr Bélával
• Szőnyei Tamás: A megvilágosodott Beszélgetés Szemző Tiborral
• Antal István: Lázad a rajz Reisenbüchler Sándor (1935-2004)

• Nevelős Zoltán: Rosszak és csúfak Euro-western
• N. N.: Eurowestern
• Géczi Zoltán: A komponista, aki lelőtte az éneklő cowboyt Morricone westernzenéi
• Kubiszyn Viktor: Közösség elleni izgatás Kult-western: Délidő
HORROR
• Varró Attila: A mi húsunk Zombi genezis
• Hungler Tímea: Halvajárók Romero zombifilmjei
• N. N.: Zombik a vásznon (válogatás)
• Herpai Gergely: Gonosz halottak Zombik a számítógépben
KÖNYV
• Takács Ferenc: Félközelben Magyar filmtörténet – angol optikával
• Veress József: Lengyel-magyar Encyklopedia Kina
FESZTIVÁL
• Matyasovszki József: A szabadgondolkodás plebejus luxusa Hajdúböszörmény
DVD
• Pápai Zsolt: Kertvárosi gótika Peter Bogdanovich: Célpontok
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Társutasfilm retróhangulatban Comandante
• Vaskó Péter: Egy amerikai Páriszban Trója
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Betörő az albérlőm
• Köves Gábor: Wilbur öngyilkos akar lenni
• Pápai Zsolt: Zseton és beton
• Vaskó Péter: Időzavarban
• Varró Attila: Örökség
• Hungler Tímea: A holtak hajnala
• Kis Anna: Chouchou
• Dóka Péter: Shrek 2
• Nevelős Zoltán: A szem

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amerika fegyverben

Bíró Péter

A függetlenségi háború éveinek Amerikájában játszódik Hugh Hudson filmje, és régi recept szerint egyetlen ember kicsinyke világán keresztül próbálja meg bemutatni a kontinensnyi ország millióinak sorsát érintő, az újkori történelem menetét is befolyásoló eseményt. A kisember (Al Pacino) egy járvány során elveszítette feleségét és három gyermekét. Egyetlen megmaradt fiával vasércet szállítanak, ám New York kikötőjében a forrongó tömeg egyszerűen elkobozza hajójukat, sőt nem sokkal később erőszakkal be is sorozzák őket. Néhány csata után Al Pacino kijelenti, ez nem az ő háborúja, és megszökik.

Így kezdődik a film, a továbbiakban pedig arról szói, hogy a sorsüldözte, elgyávított és önző kisember egy Solohov-hőshöz hasonlóan, különböző élmények hatására lassan, de biztosan ráébred, tévedett, ez mégiscsak az ő harca, és öntudatának teljes fegyverzetében újból beáll a seregbe, hogy fiával együtt küzdjön immár a végső győzelemig.

A kosztümöktől, a díszletektől és az elöltöltős puskákkal nehézkesen, lassan megvívott csatáktól kezdve egészen a hősök fogát borító lepedékig minden hiteles, ami látszik. Mindaz viszont, ami nem látszik, tehát a történetet működtető eszme, gondolat egyetlen kérdést vet fel igazán komolyan, mégpedig azt, miként képes ez az ország (Vietnámon innen és túl) elviselni az önnön nagyságával való folyamatos szembesülést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1133