KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Lajta Gábor: Meglesni Johannes Vermeert Leány gyöngyfülbevalóval
• Varró Attila: Bundás Vénuszok Guido Crepax rajzmozija
• Géczi Zoltán: Maszkba fagyva David Mack: Kabuki
• Kovács Marcell: Éjszakai rohanás Frank Miller: Sin City
• Tóth András György: Francia vonal Bande dessinée
• Kemény György: Homo Duplex Magyar filmplakátok
• Bikácsy Gergely: Általános erekció Almodóvar ifjúsága
• Láng Judith Veronika: Pygmalion vágya Történetek az alvó szépekről
• Vincze Teréz: A vizek démonai Árnykép: Kim Ki-duk
• Karátson Gábor: Hangyák az ágon Tavasz, nyár, ősz, tél… és újra tavasz
• Pápai Zsolt: Hardcore vadnyugat Sam Peckinpah westernfilmjei
• Takács Ferenc: Tarts (újra) Nyugatnak! Fegyvertársak
KRITIKA
• Vaskó Péter: Nyócker, vagy amit akartok Rap, revü, Rómeó
• Zoltán Gábor: Nevelj magadnak hőst Barbárok a kapuk előtt
• Vágvölgyi B. András: Szuperhősök az Olümposzon Kill Bill 2.
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: 21 gramm
• Ádám Péter: Csak ön után
• Hungler Tímea: A rém
• Kis Anna: Szeress, ha mersz
• Pápai Zsolt: A titkos ablak
• Béres Dániel: A legtöbb ember Kínában él
• Mátyás Péter: Kőtutaj
• Vaskó Péter: Van Helsing
• Tornai Szabolcs: Datolya (Arab passió)

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bizonyítás

Köves Gábor

 

A professzorok házába leshetünk be újra, az egyetemi campus e felettébb belterjes, és rivalizálásoktól sem mentes szegletébe, ahol a versenyképes életkor még a szupermodellekénél is alacsonyabb. A matematikusok versenyistállójában legalábbis – derül ki John Madden míves színdarab-adaptációjából – huszonöt felett már kár is próbálkozni, aki addig nem bizonyította zsenijét, legjobb, ha beletörődik saját középszerűségébe. David Auburn saját darabjából készített forgatókönyve jóvoltából újból bizonyítást nyer a közkeletű igazság, miszerint a zsenié legalább olyan küzdelmes sors, mint azé, aki nem géniusz. Nem elég, hogy a Gwyneth Paltrow alakította szépreményű matematikus elvesztette hosszan betegeskedő édesapját, ám az sem kizárt, hogy a lány nem csak apja szellemi képességeit, de a megbomlott elméjű zseni (egy újabb skalp Anthony Hopkins őrült-repertoárjában) betegségének csíráit is megörökölte.

Madden (aki a Szerelmes Shakespeare után másodszor forgat Paltrow-val) ügyesen adagolja a fordulatokat, s a szimpla gyász-sztori hamarosan nem várt thriller-elemmel színesedik, még ha ezúttal nem is egy csontváz kerül elő a hátsó udvarból, hanem egy zseniális bizonyítást sikerül előbányászni az atyai örökségből. Hogy Gwyneth mennyire az apja lánya, azaz hogy ő írta-e a kérdéses levezetést, vagy kellemetlenkedő nővére és ügybuzgó (szintén szakmabeli) fiúja kételyei nyernek bizonyítást, bűn lenne elárulni, a film második része mindenesetre azzal telik, hogy feltárulnak apa és lánya közös múltjának részletei. Noha a történet ebben a szakaszában sem tartogat különösebb izgalmakat, Madden felpörgeti az eseményeket: úgy vág, s kamerájával úgy táncolja körbe a kockás füzetek felett görnyedő szereplőket, mintha nem is matematikusokról, hanem világ-összeesküvésekben mesterkedő szuperkémekről szólna a történet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/03 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8553