KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Lajta Gábor: Meglesni Johannes Vermeert Leány gyöngyfülbevalóval
• Varró Attila: Bundás Vénuszok Guido Crepax rajzmozija
• Géczi Zoltán: Maszkba fagyva David Mack: Kabuki
• Kovács Marcell: Éjszakai rohanás Frank Miller: Sin City
• Tóth András György: Francia vonal Bande dessinée
• Kemény György: Homo Duplex Magyar filmplakátok
• Bikácsy Gergely: Általános erekció Almodóvar ifjúsága
• Láng Judith Veronika: Pygmalion vágya Történetek az alvó szépekről
• Vincze Teréz: A vizek démonai Árnykép: Kim Ki-duk
• Karátson Gábor: Hangyák az ágon Tavasz, nyár, ősz, tél… és újra tavasz
• Pápai Zsolt: Hardcore vadnyugat Sam Peckinpah westernfilmjei
• Takács Ferenc: Tarts (újra) Nyugatnak! Fegyvertársak
KRITIKA
• Vaskó Péter: Nyócker, vagy amit akartok Rap, revü, Rómeó
• Zoltán Gábor: Nevelj magadnak hőst Barbárok a kapuk előtt
• Vágvölgyi B. András: Szuperhősök az Olümposzon Kill Bill 2.
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: 21 gramm
• Ádám Péter: Csak ön után
• Hungler Tímea: A rém
• Kis Anna: Szeress, ha mersz
• Pápai Zsolt: A titkos ablak
• Béres Dániel: A legtöbb ember Kínában él
• Mátyás Péter: Kőtutaj
• Vaskó Péter: Van Helsing
• Tornai Szabolcs: Datolya (Arab passió)

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csapd le, csacsi!

Székely Gabriella

Nem értem, mi történhetett Timár Péterrel, az Egészséges erotika, a Moziklip vagy a Mielőtt befejezi reptét a denevér alkotójával? Hogyan készíthette el ezt a filmet az a rendező, aki – mint láttuk – szellemesen bánt a kommersz elemeivel, tehetségesen forgatta a műfaj kliséit, ironikus távolságtartással mulattatott. Szórakoztatott. Most pedig viccelődik: a Lenin-szobrokat, vörös csillagokat gyűjtögető debil munkásőrökkel, akik fészerből bunkerré alakított kert alatti folyosókon gyakorlatoznak. Timár Péter eleddig megismert jóízlését nélkülözvén Öcsi elvtárs meg Béla elvtárs a tihanyi üdülő luxusát siratják és a géppisztolyos vaddisznóvadászatot, és az fáj nekik a legjobban, hogy egyetlen lövés nélkül adták át az országot, pedig náluk volt az összes fegyver. Várják az utasítást, építik tovább a szomszéd kertje alatt a bunkert, mint az egyszeri orosz partizán, aki húsz évvel a háború után, tovább robbantgatta a vasutat a tajgán. Talán ez a régi vicc mozgatta meg az író-rendező fantáziáját.

Egyébként is minden nagyon vicces Timár Péter filmjében, a hatvanas évekbeli Vidám Színpadra kívánkoznak villámtréfái, meg a magyar művészfilmekről élcelődő rádiókabarékba. Van itt névcsere: két Huszár is lakik ugyanabban az utcában, úgyhogy össze lehet keverni a minden bonyodalmak forrásának tekinthető nemigondozóba hívó levelet; kötelességszerűen civódó házastársak, akik a Szomszédok sugárzásának idejére felfüggesztik ugyan a veszekedést, de aztán ripityára törik a fehér alföldi étkészletet. Együtt kvaterkázik itt a rendőr (pár éve még tüntetést oszlatott) a feloszlatott tüntetővel. Van itt mézzel felkent konyhakő, amin hasra lehet esni, tejszínhabbal töltött szódásszifon, működés közben, kerítéshez lakatolt Trabant, bevakolatlan új ház, riasztóval, sörszagú magyarnótázás, vödörbe szorult láb – minden, amin csak röhögni lehet manapság. A rendező humorérzéke hibádzik csupán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=440