KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Jean Rouch (1917-2004)

• Schubert Gusztáv: Megváltás a multiplexben Beszélgetés A passióról
• Gelencsér Gábor: Tamás evangéliuma A Passió
• Korcsog Balázs: Kamera a Golgotán Jézus-filmek
• N. N.: Jézus filmen
TELEVÍZÓ
• Rádai Eszter: Öt olcsóbb, mint kettő Beszélgetés Rudi Zoltánnal
MAGYAR MŰHELY
• Vágvölgyi B. András: Magyarország ezerrel Fiatalok a filmszemlén
• Pápai Zsolt: Pixel-piktúra Új képfajták a fiatal magyar filmben
• Gelencsér Gábor: Két bagatell Vizsgafilmek: Gothár, Jeles

• Hahner Péter: Hatlövetű történelem Western: legendák és tények
• N. N.: Sam Peckinpah (1925-1984)
FESZTIVÁL
• Varró Attila: A példabeszéd átka Berlin
• N. N.: Az 54. Berlini Filmfesztivál díjai
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Mégsem kugliztak! Elefánt
• Vaskó Péter: A Fuji kapitánya Zatoichi
• Bori Erzsébet: Zárthelyi Én, te, ő
• Ágfalvi Attila: Megrendezett anarchia Farkasok ideje
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Hős
• Köves Gábor: Csak az a szex
• Köves Gábor: A repülő osztály
• Kovács Marcell: Rocksuli
• Kovács Gellért: Sabado – Esküvői videó
• Vaskó Péter: Starsky és Hutch
• Herpai Gergely: Életeken át
• Csillag Márton: A Macska – Le a kalappal!

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kőkemény Minnesota

Tosoki Gyula

North Country – amerikai, 2005. Rendezte: Niki Caro. Szereplők: Charlize Theron, Frances McDormand, Sissy Spacek, Woody Harrelson. Forgalmazó: Warner Home Video. 121 perc. 

 

Az Egyesült Államokban máig élő hagyománnyal bír az a filmtípus, amely a courtroom drama műfaját fajsúlyos társadalmi problémák boncolgatásának terepévé tette. Ebben – mint művek hosszú sora jelzi, a Ne bántsátok a feketerigót! című Mulligan-opusztól a Ha ölni kell című Schumacher-fabuláig – elsősorban polgárjogi kérdések kerültek terítékre, de nem csak azok. Jól mutatja ezt a nemzetközi filmvilág figyelmét nemrég Oscar-nominációig jutó munkájával, A bálnalovassal kiérdemlő új-zélandi Niki Caro rendezőnő első amerikai mozija.

A Kőkemény Minnesota témája és cselekmény-zanzája nem sok jót ígér a mezei mozistának: a valóságos eseményeken alapuló film az Egyesült Államok első női bányászáról mesél, életének sorsfordulóit és szexuális zaklatás címen munkatársai ellen indított perének főbb állomásain mutatja meg. A hetvenes évek közepén kezdődő, emlékekből kibomló történet fő helyszíne az Államok északi szeglete, Mesabi bányászvárosa. A két gyermekét egyedül nevelő, és már korán a mostoha sors által taccsra tett Josey Aimes a szebb jövő biztosítása céljából szegődik el a helyi bányába, ahol ugyan lényegesen többet keres, mint korábban bárhol, viszont lényegesen többet is kell szenvednie érte, éspedig nem elsősorban a nagy fizikai terheléssel járó munka, hanem az őt rettentő pszichés nyomás alá helyező munkatársai miatt. Miután minden eszköz elégtelennek bizonyul számára a gusztustalan férfiak megfékezésére, nem marad más, mint a per, amely alig kecsegtet sikerrel.

A fogvacogtatóan rút, egyben ijesztően szép ipari környezetről készült totálokat leszámítva a képek jobbára sterilek, a figurák motiváltsága pedig a főhős kivételével gyenge, ezért – felszínes megközelítésben – a Kőkemény Minnesota csupán korrekt tévéfilmnek tetszik. Közelebbről azonban mutatkoznak értékei, elsősorban a színészi teljesítmények, no meg sztorivezetés és a flashback-dramaturgia frontján. A magánéleti, illetve a civil szféra kitermelte mikro- és makrokonfliktusok sorából összeálló történetben néhány lírai pillanatnak is jut hely, és ezek között csak kevés olyan akad, amely a nézőt feszengésre késztetheti. Igaz, a játékidő előrehaladtával felerősödő didaktikus jelleg és a mind több bombaszttal terhelt fogalmazásmód ront a mérlegen (a Holt Költők Társaságának szívszaggató érzelmektől habos végjelenetét visszhangzó tárgyalótermi finálé már-már zavarbaejtő), a film végig giccshatáron innen marad.

Extrák: dokumentumfilm a forgatásról; kimaradt jelenetek; előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8834