KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Jean Rouch (1917-2004)

• Schubert Gusztáv: Megváltás a multiplexben Beszélgetés A passióról
• Gelencsér Gábor: Tamás evangéliuma A Passió
• Korcsog Balázs: Kamera a Golgotán Jézus-filmek
• N. N.: Jézus filmen
TELEVÍZÓ
• Rádai Eszter: Öt olcsóbb, mint kettő Beszélgetés Rudi Zoltánnal
MAGYAR MŰHELY
• Vágvölgyi B. András: Magyarország ezerrel Fiatalok a filmszemlén
• Pápai Zsolt: Pixel-piktúra Új képfajták a fiatal magyar filmben
• Gelencsér Gábor: Két bagatell Vizsgafilmek: Gothár, Jeles

• Hahner Péter: Hatlövetű történelem Western: legendák és tények
• N. N.: Sam Peckinpah (1925-1984)
FESZTIVÁL
• Varró Attila: A példabeszéd átka Berlin
• N. N.: Az 54. Berlini Filmfesztivál díjai
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Mégsem kugliztak! Elefánt
• Vaskó Péter: A Fuji kapitánya Zatoichi
• Bori Erzsébet: Zárthelyi Én, te, ő
• Ágfalvi Attila: Megrendezett anarchia Farkasok ideje
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Hős
• Köves Gábor: Csak az a szex
• Köves Gábor: A repülő osztály
• Kovács Marcell: Rocksuli
• Kovács Gellért: Sabado – Esküvői videó
• Vaskó Péter: Starsky és Hutch
• Herpai Gergely: Életeken át
• Csillag Márton: A Macska – Le a kalappal!

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete halál

Koltai Ágnes

Erre a műfaját eldönteni képtelen filmre pontosan ráillik a közismert „se hús, se hal” kifejezés. A rendező a krimi eszközeivel próbálta ábrázolni a Csehszlovákia felszabadulását követő első évek forrongó társadalmát. Azt a korszakot, amikor a hatalom kérdése még nyitott, amikor a társadalmi élet minden mozzanatára a hatalmi harc nyomta rá bélyegét. E történelmi folyamatot egyetlen, a háborút követő évekre igen jellemző, látványos gazdasági jelenségre, a feketepiacra és annak felszámolására szűkíti. Ami már csak azért is felszínes egyszerűsítés, mert a feketepiac nem valamely társadalmi rend jellemzője, hanem a hiánygazdaság kényszerű velejárója.

A filmrendező elképzelésével és álláspontjával ellentétben, a feketézés elleni sikeres harc önmagában nem eredményezi a szocialista hatalomátvételt, csupán egy – másutt is – szükségszerű gazdaságszervezési intézkedés. A cselekmény egészen más közegben játszódik, mint amiről szólni akar; az osztályharc szimpla rendőrségi üggyé válik. A film kriminek is rossz, mert hiányzik belőle az igazi izgalomra okot adó alapszituáció, a vérbeli bűnöző és nyomozó figurája. A társadalomábrázolás ilyen eszközökkel eleve reménytelen, a társadalomrajz azért mosolyogtatóan naiv és félrevezető, így lett ez a film felemás, hiteltelen, és bizony unalmas is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7978