KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Jean Rouch (1917-2004)

• Schubert Gusztáv: Megváltás a multiplexben Beszélgetés A passióról
• Gelencsér Gábor: Tamás evangéliuma A Passió
• Korcsog Balázs: Kamera a Golgotán Jézus-filmek
• N. N.: Jézus filmen
TELEVÍZÓ
• Rádai Eszter: Öt olcsóbb, mint kettő Beszélgetés Rudi Zoltánnal
MAGYAR MŰHELY
• Vágvölgyi B. András: Magyarország ezerrel Fiatalok a filmszemlén
• Pápai Zsolt: Pixel-piktúra Új képfajták a fiatal magyar filmben
• Gelencsér Gábor: Két bagatell Vizsgafilmek: Gothár, Jeles

• Hahner Péter: Hatlövetű történelem Western: legendák és tények
• N. N.: Sam Peckinpah (1925-1984)
FESZTIVÁL
• Varró Attila: A példabeszéd átka Berlin
• N. N.: Az 54. Berlini Filmfesztivál díjai
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Mégsem kugliztak! Elefánt
• Vaskó Péter: A Fuji kapitánya Zatoichi
• Bori Erzsébet: Zárthelyi Én, te, ő
• Ágfalvi Attila: Megrendezett anarchia Farkasok ideje
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Hős
• Köves Gábor: Csak az a szex
• Köves Gábor: A repülő osztály
• Kovács Marcell: Rocksuli
• Kovács Gellért: Sabado – Esküvői videó
• Vaskó Péter: Starsky és Hutch
• Herpai Gergely: Életeken át
• Csillag Márton: A Macska – Le a kalappal!

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Solo: Egy Star Wars-történet

Andorka György

Solo: A Star Wars Story – amerikai, 2018. Rendezte: Ron Howard. Írta: Jonathan és Lawrence Kasdan. Kép: Bradford Young. Zene: John Powell. Szereplők: Alden Ehrenreich (Han Solo), Emilia Clarke (Qira), Woody Harrelson (Beckett), Paul Bettany (Dryden Vos), Donald Glover (Lando), Joonas Suotamo (Chewie). Gyártó: Walt Disney Pictures / Lucasfilm. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 135 perc.

 

Félő volt, hogy az új Star Wars-opusz, amelynek koporsójában a figurát túlságosan lazára vevő Lord–Miller rendezői duó célegyenesben történő menesztése tűnt az utolsó szögnek, leginkább a produkció mostoha sorsa miatt fog bekerülni a történelemkönyvekbe; a váltásként érkező Ron Howard előtt azonban, aki a színtiszta eszképizmusban megmártózva rég nem használt izmokat melegített be, kalapot lehet emelni: a rutinos mesterember végül kitűnően sikerült, szerethető alkotást hozott össze.

 Mintha csak a munka utolsó hónapjait fémjelző „ne vacakoljunk”-hozzáállást tükrözné, a Solo amolyan B-filmes feszességel bíró, üresjáratokat nélkülöző darab lett: a „menekülő szerelmesek”-motívummal indító, nagyívű heist-sztoriban kiteljesedő űrponyvában energikus akciószekvenciák követik egymást, a fináléban egy szellemesen megírt, leginkább fékezett habzású Tarantino-etűdre emlékeztető standoff-szituációval. A koréliai sikátorokból a birodalmi lövészárkokba pottyanó, majd tolvajok bandájához csapódó Han karakteríve mindeközben átgondoltan épül, ahogyan a kalandok végére a figurában rejlő idealizmus óhatatlanul megtörik az árulások és csalódások szirtjein – a hideget-meleget kapó Ehrenreich vállát lehetetlen feladat nyomta, mégis hamar a szívünkbe lopja magát. A Zsivány egyes és Az utolsó Jedik grandiózus drámái mellett a közönségkedvenc csibész eredettörténete éppen visszafogottságával és fókuszáltságával nyerheti el a szimpátiánkat: hiába a kismillió kikacsintás és a franchise-állandók (kizökkenne a világ egy fárasztó beszólásokat pufogtató robotszereplő vagy szűk járatokban manőverező Sólyom nélkül), mégsem nyög társfilmjei terhe alatt; saját meséjébe fog, amelynek a végén úgy érezzük, bármerre vihet az út – a társbérletes univerzumok pókhálójába gabalyodott évtizedben pedig ennyi is elég, hogy egy pillanatra a szabadság illata csapja meg az embert.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13737