KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Takács Ferenc: Az árulás szelleme Kazan és démonai
• N. N.: Elia Kazan filmjei
• Dániel Ferenc: Csillagos-sávos paranoia McCarthy és kora
• Strausz László: Kép és bűnhődés Hollywood cenzorai
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: Sorsok a szeren Beszélgetés drogról és filmekről
• Gelencsér Gábor: Ember-tan Az igazság napszámosa
• N. N.: Ember Judit dokumentumfilmjei
• Murai András: Emlékezünk, tehát vagyunk Befejezhetetlen múlt
HORROR
• Varga Zoltán: Óh, irgalom anyja! Családi horror
• Varró Attila: A testrabló támadása Cronenberg parazitái
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: A félelem csak álom Charles Laughton: A vadász éjszakája
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Szólva lett Magyar szépség
• Vaskó Péter: Humor és Magor Magyar vándor
• Pápai Zsolt: Mese hallal Nagy hal
• Ágfalvi Attila: Egy kaliforniai hihetetlen kalandjai Pesten Mix
• Vágvölgyi B. András: Japánóra Elveszett jelentés
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Hideghegy
• Köves Gábor: Lebegés
• Nevelős Zoltán: Torremolinos 73
• Pápai Zsolt: A felejtés bére
• Köves Gábor: Az utolsó szamuráj
• Kis Anna: Ikrek
• Varró Attila: Ördögi színjáték
• Herpai Gergely: Vas
• Tosoki Gyula: A pillangó
• Kovács Marcell: Nem félek

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Harry és Sally

Tamás Amaryllis

 

Szívről és lélekről beszél a film Bemard Slade-i – nem túl veszélyes – mélységekkel és magasságokkal. Férfi és nő ádáz trónviszályát firtatja szakadatlan. A romantikus vígjáték arra próbál választ adni, hogyan válik egy hóbortosbolond „női” fogadalom az emberi, szerelmi állhatatosság „férfi” próbájává. Harry, a vérforralóan rámenős stílusú politikai tanácsadó a csábítás fantáziátlan trükkjeitől kacs-karingós utat kénytelen bejárni, hogy rátaláljon a meghódíthatatlan Sally (újságíró) egyéniségének titkos rugóira. A fellengzősen nagyképű „sose szexeltél még egy jót, az a te bajod” – kijelentéstől a bátortalan „sírd ki magad, úgyse ez a kedvenc ingem”-en át az egyszerű „szükségem van rád, veled szeretném eltölteni az életem hátralevő részét” megszenvedett kimondásáig. Miközben telik-múlik az idő rövid története, Harry vélhetőleg már nem az ínyes-mester szeretkezési kézikönyvéhez gyűjti az apró titkokat. Mire elérkezik a boldog vég, eszeveszettül kívánja Sally hajdan kifigurázott vágyálmát: hogy a tartós szerelemnek egyik alappillére a mély barátság legyen – férfi és nő között. S révbeérve felvérteződik ama óvodáskori bölcsességgel, hogy „a Nő az ember barátja...”. Lehet..., – ha a Nő is úgy akarja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4101