KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Takács Ferenc: Az árulás szelleme Kazan és démonai
• N. N.: Elia Kazan filmjei
• Dániel Ferenc: Csillagos-sávos paranoia McCarthy és kora
• Strausz László: Kép és bűnhődés Hollywood cenzorai
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: Sorsok a szeren Beszélgetés drogról és filmekről
• Gelencsér Gábor: Ember-tan Az igazság napszámosa
• N. N.: Ember Judit dokumentumfilmjei
• Murai András: Emlékezünk, tehát vagyunk Befejezhetetlen múlt
HORROR
• Varga Zoltán: Óh, irgalom anyja! Családi horror
• Varró Attila: A testrabló támadása Cronenberg parazitái
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: A félelem csak álom Charles Laughton: A vadász éjszakája
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Szólva lett Magyar szépség
• Vaskó Péter: Humor és Magor Magyar vándor
• Pápai Zsolt: Mese hallal Nagy hal
• Ágfalvi Attila: Egy kaliforniai hihetetlen kalandjai Pesten Mix
• Vágvölgyi B. András: Japánóra Elveszett jelentés
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Hideghegy
• Köves Gábor: Lebegés
• Nevelős Zoltán: Torremolinos 73
• Pápai Zsolt: A felejtés bére
• Köves Gábor: Az utolsó szamuráj
• Kis Anna: Ikrek
• Varró Attila: Ördögi színjáték
• Herpai Gergely: Vas
• Tosoki Gyula: A pillangó
• Kovács Marcell: Nem félek

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj

Kovács Marcell

 

Denevérzáporral indítani, pláne liftben, már fél siker, ha pedig az Alkonyattól pirkadatig folytatásáról van szó, szinte telitalálat. Az egyik áldozat lehet jól ismert szappanopera cica, a másik esetleg a kultikus Gonosz halottak széria rettenthetetlen zombivadásza. De legyen mindez csak beugratás, a filmben egy másik film, amit a főhős a tévében néz éppen, hogy utána kezdetét vehesse az igazi történet, a jól bevált.

Bankrablás, vámpírok, egy közepesen szellemes eszmecsere a pornófilmek dramaturgiájáról és a szigorú tekintetű Danny Trejo. Scott Spiegel tartja magát a hagyományokhoz, már amennyire az egyenesen videoforgalmazásra szánt produkció szerény költségvetése engedi. Az Intruder című olcsó áruházi vérfürdővel az effajta filmek kedvelői körében komoly rangot szerzett rendezőt a történetvezetés kevéssé érdekli, a ritmus meg, úgy tűnik, egyáltalán nem, viszont szívesen bíbelődik a komikumig vitt erőszakjelenetekkel. Otthonosan mozog a buta tévésorozatok és a B-kategóriás horrorfilmek világában, de nincs az a kifinomult rossz ízlés, ami egy újabb zuhanyozós Psycho-idézetre magyarázatul szolgálhat. Látványban a bájos barkácsmegoldások dominálnak. A szubjektív kamera kínálta mókás látószögek egy idő után már igen fárasztóak, de amikor a vámpír szájából kukucskálhatunk ki vagy egy tűzharcot a házfalon táncoló árnyékokkal mesélnek el nekünk, meg kell hagyni, jópofák.

Spiegel különben kedvelt figurája a Tarantino-életrajzok írásából élőknek, a legenda szerint ő vezette be az izgága videotékást Hollywood előszobájába. Hálából most filmezhetett kedvére, a csalódott Clooney-rajongók pedig legfeljebb faképnél hagyják a texasi vámpírokat. Pedig a harmadik rész a vadnyugaton játszódik, bizony ám.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2944