KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Takács Ferenc: Az árulás szelleme Kazan és démonai
• N. N.: Elia Kazan filmjei
• Dániel Ferenc: Csillagos-sávos paranoia McCarthy és kora
• Strausz László: Kép és bűnhődés Hollywood cenzorai
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: Sorsok a szeren Beszélgetés drogról és filmekről
• Gelencsér Gábor: Ember-tan Az igazság napszámosa
• N. N.: Ember Judit dokumentumfilmjei
• Murai András: Emlékezünk, tehát vagyunk Befejezhetetlen múlt
HORROR
• Varga Zoltán: Óh, irgalom anyja! Családi horror
• Varró Attila: A testrabló támadása Cronenberg parazitái
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: A félelem csak álom Charles Laughton: A vadász éjszakája
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Szólva lett Magyar szépség
• Vaskó Péter: Humor és Magor Magyar vándor
• Pápai Zsolt: Mese hallal Nagy hal
• Ágfalvi Attila: Egy kaliforniai hihetetlen kalandjai Pesten Mix
• Vágvölgyi B. András: Japánóra Elveszett jelentés
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Hideghegy
• Köves Gábor: Lebegés
• Nevelős Zoltán: Torremolinos 73
• Pápai Zsolt: A felejtés bére
• Köves Gábor: Az utolsó szamuráj
• Kis Anna: Ikrek
• Varró Attila: Ördögi színjáték
• Herpai Gergely: Vas
• Tosoki Gyula: A pillangó
• Kovács Marcell: Nem félek

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sabado – Esküvői videó

Kovács Gellért

 

Mérges a menyasszony! Nagyjából így summázható Matías Bize egy szuszra forgatott filmjének kiindulópontja és szerencsére a későbbiekben is maradunk ennyiben. A nyilvánvalóan lelkes stáb nem erőltetett különösebben semmit: lehajoltak a madárfüttyös kertvárosban, felkaptak a napfénymelegített utcakőről egy sorsdarabkát és elmesélték hamar. A modor a dél-amerikai habitusnak megfelelően könnyed, mint egy szappanopera, a forma pedig rafináltan stílszerű home videó-jelleg.  

Élete pirosbetűs szombatjára készülő, törékeny ara megtudja kedveséről, hogy apa lesz. Ez akár még örömhír is lehetne, csakhogy hősnőnk helyett egy közös ismerős a leendő anya. Mint kiderül, a kétes érzelmi értékű, de annál mozgalmasabb viszony jó ideje tart már. A szerelmi háromszög tulajdonképpen nem is zavarná a rivális hölgyet, mint ahogy az sem, hogy az időről-időre részegen hozzá vándorló ifjú megnősül – de hogy szíve alatt még törvénytelen trónörököst is hordozzon, az már neki is sok. Antonia tehát karon ragadja kamerával rendelkező kamasz szomszédját, és elhisztizik egészen a mennyasszonyig, Blancáig. Az pedig – első döbbenetéből eszmélve – improvizatív vendettára invitálja a filmes ambíciókat dédelgető fiút. Autóba be, tíz házzal odébb ki, a megszeppent vőlegény szánalmas, hímsovinizmusba hajló magyarázkodása következik. Aztán könyörgés egy szál törülközőben, ki az utcára, le a térre. Ezután piálás, továbbá érzelmi fordulatok jönnek, menekülés egy eddig mellőzött mulya lovaghoz; barátok aggódnak, szülők értetlenkednek, ki személyesen, ki csak telefonon. Közben pedig a felvétel-gomb végig benyomva.

Bár elképzelhető, hogy Chiléig is eljutott a Dogma (Trier is örül biztosan), ez az ártalmatlan kis szösszenet több szimpla rajongói hajbóknál. Önálló, kellemesen cizellált, néző- (és akkumulátor)barát hosszúságú gyöngyszem a Sabado, legalább annyira érdektelen, mint amennyire szimpatikus. Éljenek a valós idejű, kreatív amatőrök!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1918