KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró

• Takács Ferenc: Az árulás szelleme Kazan és démonai
• N. N.: Elia Kazan filmjei
• Dániel Ferenc: Csillagos-sávos paranoia McCarthy és kora
• Strausz László: Kép és bűnhődés Hollywood cenzorai
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: Sorsok a szeren Beszélgetés drogról és filmekről
• Gelencsér Gábor: Ember-tan Az igazság napszámosa
• N. N.: Ember Judit dokumentumfilmjei
• Murai András: Emlékezünk, tehát vagyunk Befejezhetetlen múlt
HORROR
• Varga Zoltán: Óh, irgalom anyja! Családi horror
• Varró Attila: A testrabló támadása Cronenberg parazitái
KULTUSZMOZI
• Kubiszyn Viktor: A félelem csak álom Charles Laughton: A vadász éjszakája
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Szólva lett Magyar szépség
• Vaskó Péter: Humor és Magor Magyar vándor
• Pápai Zsolt: Mese hallal Nagy hal
• Ágfalvi Attila: Egy kaliforniai hihetetlen kalandjai Pesten Mix
• Vágvölgyi B. András: Japánóra Elveszett jelentés
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Hideghegy
• Köves Gábor: Lebegés
• Nevelős Zoltán: Torremolinos 73
• Pápai Zsolt: A felejtés bére
• Köves Gábor: Az utolsó szamuráj
• Kis Anna: Ikrek
• Varró Attila: Ördögi színjáték
• Herpai Gergely: Vas
• Tosoki Gyula: A pillangó
• Kovács Marcell: Nem félek

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmünk napjai

Vajda Judit

Time Freak – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Andrew Bowler. Kép: Luke Geissbuhler. Zene: Andrew Lockington. Szereplők: Asa Butterfield (Stillman), Sophie Turner (Debbie), Skyler Gisondo (Evan), Will Peltz (Ryan), Aubrey Reynolds (Blue Ribbons). Gyártó: QC Entertaiment / Beach Pictures / Rhodes Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Média. Szinkronizált. 105 perc.

 

Andrew Bowler lehetőséget kapott arra, hogy 2011-es Oscar-jelölt kisfilmjét a legmenőbb fiatal színészekkel forgassa újra nagyjátékfilmként. A Szerelmünk napjai férfi főszerepét az egykori gyereksztár, Asa Butterfield (Végjáték), női főszerepét a Trónok harcából ismert Sophie Turner játssza, de Bowler nem tudta kihozni belőlük (sem) a maximumot. A gondok ott kezdődnek, hogy hatalmas castingbaki volt a 21 éves kora ellenére 14-nek tűnő Butterfieldet beválogatni, akinél ráadásul nem is működik a kémia a szerelmét játszó Turnerrel. Az igazán jó párost a színész a Vakáció ifjú Griswoldjaként megismert Skyler Gisondóval alkotja, ami csak még jobban erősíti azt a benyomást, hogy az Amerikai pitébe illő idétlen kamaszokat látunk, felnőtt szerepben.

De a Szerelmünk napjaiban nem csak a színészek nem stimmelnek: a szakítás után volt barátnőjét egy saját maga által tervezett időgép segítségével visszaszerezni kívánó srác sztorija rövidfilmként még működhetett, de az ötlet nem tart ki egy nagyjátékfilmnyi ideig.

Bowler egyrészt csak felmondja, sőt inkább mechanikusan ledarálja azokat a kötelező kliséket, amiket mindenki ismer, aki látott már időutazós filmet; másrészt balszerencséjére még az időutazáson belül is olyan témát választott, amit előtte már többen is megcsináltak – nála sokkal jobban. A fiatal szerelmesek közti kapcsolat napokra lebontott és kielemzett vázát az 500 nap nyárban láthattuk megelevenedni, igazán érzékenyen, frappánsan és szellemesen. A Szerelmünk napjai másik fő vonulata pedig a családi viszonyait egy varázslatos, a saját életét oda-vissza pörgető távkapcsoló segítségével megjavítani kívánó férfiról mesélő Adam Sandler-filmből, a Távkapcsból lehet ismerős. És igen, ez sajnos azt jelenti, hogy Bowler alkotásánál még egy Adam Sandler-opusz is lényegesen jobb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13990