KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Mihalicz Csilla: A mozgókép joga Magyar filmtörvény
• N. N.: Filmjogok
• Pálfi György: Taxidermia Így mentem el
• Ruttkay Zsófia: Taxidermia Így mentem el
• Muhi Klára: A madzag vége Beszélgetés Groó Dianával és Fischer Gáborral
• Kolozsi László: Fehér por Beszélgetés Török Ferenccel
• Bori Erzsébet: A temetetlen halott Beszélgetés Mészáros Mártával

• Stőhr Lóránt: A szegénység tízparancsolata Dán dogma
• N. N.: A Dogma tisztasági fogadalma
• Kúnos László: Concerto grosso négy hangra Saraband
• N. N.: Dogma-filmek
• Bori Erzsébet: Amal, a halál Lukas Moodysson
• Zoltán Gábor: Kémiai szerelem Rekonstrukció
• Trosin Alekszandr: Egy „hatvanas” sorsa Elem Klimov (1933-2003)
DVD
• Pápai Zsolt: Rossz szellem a házban Robert Wise: A ház hideg szíve
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Euromozi Európa Filmhét
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Belül semmi A nagy Ő és a többiek
KRITIKA
• Báron György: Full kúl Apám beájulna
• Karátson Gábor: Bocsásson meg, de nem egészen értem önt Japán
• Vaskó Péter: Hatalom és tea A Gyűrük Ura – A király visszatér
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Két barát
• Korcsog Balázs: Orosz bárka
• Dóka Péter: Jószomszédi iszony
• Nevelős Zoltán: Lépéselőny
• Vincze Teréz: Vér és arany
• Köves Gábor: Mambo italiano
• Kis Anna: Szamszára
• Kolozsi László: Amerikában
• Csillag Márton: Felül semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Alfa

Pethő Réka

Alpha – amerikai, 2018. Rendezte: Albert Hughes. Írta: Daniele Sebastian Wiedenhaupt. Kép: Martin Gsclacht. Zene: Jospeh S. DeBeasi. Szereplők: Kodi Smit-McPhee (Keda), Jóhannes Haukur Jóhannesson (Tau), Natassia Malthe (Rho), Jens Hulten (Xi). Gyártó: Columbia Pictures / Studio 8. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

 

Albert Hughes (Éli könyve, A pokolból) ikertestvére, Allen nélkül készített első nagyjátékfilmje, az Alfa pontosan az az alkotás, amiért érdemes IMAX jegyet váltani a moziban: maga a történet nehezen kötné le a figyelmet a másfél órás játékidő alatt, de a gyönyörű tájakat bemutató látványos felvételeknek köszönhetően a nézők mégis élményekkel távozhatnak a moziból (már ha elfogadják a CGI-esztétikát). Az i.e. 20.000 évvel, az utolsó jégkorszak idején játszódó történet egy nomád törzs vezetőjének fiáról szól, aki a csoportos bölény-vadászat során lezuhan egy szikláról, halottnak hiszik és magára hagyják, ám mégis magához tér, majd megpróbál hazajutni a kemény tél beállta előtt. Útja során összebarátkozik egy farkassal, akit a görög ábécé megszületése előtt több ezer évvel Alfának nevez el: a megsebesült, megszelídült állat segíti és kíséri a fiút hazafelé.

Az Alfa legnagyobb hiányossága, hogy Keda kalandja nélkülöz minden izgalmat, maratoni hazaútja során Hughes többnyire giccses epizódokkal igyekszik megtörni az egyre nehézkesebb bandukolás egyhangúságát (az egyik jelenetben például a fiú bezuhan a jégpáncél alá, a farkas hosszasan követi a felszínen, majd egy – lassított felvételes – ugrással megpróbálja áttörni a jeget, hogy megmentse társát). A visszatérő nem korhatáros verziójára törekvő alkotás így nem más, mint szépelgő ábrázolása egy sokat látott sémának, megspékelve annak cukormázas ábrázolásával, honnan indult az ember és legjobb barátja kapcsolata. És bár a kutya és gyerek mindig nyerő elem a nézők becsalogatására, most ez is rosszul sült el: a film éppen ott feneklik meg a legjobban, ahol az érzelmi azonosulást kellene megteremtenie. Főhős és farkas barátkozása nem több bántóan művi ötletek jegyzékénél, a hazatérés kalandjáról pedig egy pillanatig sem hisszük el, hogy életre-halálra zajlik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13848