KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Mihalicz Csilla: A mozgókép joga Magyar filmtörvény
• N. N.: Filmjogok
• Pálfi György: Taxidermia Így mentem el
• Ruttkay Zsófia: Taxidermia Így mentem el
• Muhi Klára: A madzag vége Beszélgetés Groó Dianával és Fischer Gáborral
• Kolozsi László: Fehér por Beszélgetés Török Ferenccel
• Bori Erzsébet: A temetetlen halott Beszélgetés Mészáros Mártával

• Stőhr Lóránt: A szegénység tízparancsolata Dán dogma
• N. N.: A Dogma tisztasági fogadalma
• Kúnos László: Concerto grosso négy hangra Saraband
• N. N.: Dogma-filmek
• Bori Erzsébet: Amal, a halál Lukas Moodysson
• Zoltán Gábor: Kémiai szerelem Rekonstrukció
• Trosin Alekszandr: Egy „hatvanas” sorsa Elem Klimov (1933-2003)
DVD
• Pápai Zsolt: Rossz szellem a házban Robert Wise: A ház hideg szíve
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Euromozi Európa Filmhét
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Belül semmi A nagy Ő és a többiek
KRITIKA
• Báron György: Full kúl Apám beájulna
• Karátson Gábor: Bocsásson meg, de nem egészen értem önt Japán
• Vaskó Péter: Hatalom és tea A Gyűrük Ura – A király visszatér
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Két barát
• Korcsog Balázs: Orosz bárka
• Dóka Péter: Jószomszédi iszony
• Nevelős Zoltán: Lépéselőny
• Vincze Teréz: Vér és arany
• Köves Gábor: Mambo italiano
• Kis Anna: Szamszára
• Kolozsi László: Amerikában
• Csillag Márton: Felül semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ha/Ver

Kovács Marcell

Kick-Ass – amerikai, 2010. Rendezte: Matthew Vaughn. Írta: Mark Millar képregényéből Matthew Vaughn, Jane Goldman. Kép: Ben Davis. Zene: Ilan Eshkeri. Szereplők: Aaron Johnson (Kick-Ass), Nicolas Cage (Damon Macready), Mark Strong (Frank D'Amico), Chloe Moretz (Mindy Macready). Gyártó: Plan B / Marv. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 117 perc.

 Hajmeresztő címet kapott a honi forgalmazótól a képregényfilmes mezőny egyik idei befutója, a Kick-Ass. A Guy Ritchie baráti köréből érkező Matthew Vaughn szórakoztató komédiát forgatott a szintén brit képregényíró, Mark Millar véres-vitriolos sorozatából. A történet főhőse balfék tini, aki a kamaszkor keservei elől a szuperhősök izgalmas és veszedelmes életébe menekül. Csonka család, viszonzatlan szerelem, bamba tekintet – Dave-ből akár remek Pókember is lehetne, némi szupererő kellene csak hozzá. Ő azonban anélkül is belevág, színes pizsamában, világmegváltó terveket dédelgetve rettenthetetlen igazságosztóvá változik. Megverhetik, megalázhatják, akkor sem tágít, és végül még társakra is lel. A szuperhősös mozikból ismerős panelek (kettős identitás, bosszú-tematika) a tinikomédiák kötelező kellékeivel keveredve (a tanárnő kábító dekoltázsa, internetezés letolt gatyával) rendeződnek szokatlan, de végül is nem meglepő harmóniába.

Millar a képregényipar egyik nagymenője, a Marvel vezető írója, átlagos tehetségű, de hihetetlen munkabírású képregénygyáros, aki nem mellesleg remek üzletember is: a Wanted után immár második saját (vagyis nem Marvel-tulajdonú) sorozatából hozott össze producerként mozifilmet. A Kick-Assben olvasóinak képregénymániáján gúnyolódik, sok-sok bennfentes poénnal, gyilkos szarkazmussal, de végső soron mégis az együvé tartozók megértésével és szeretetével. Ez a nagyon brit pofátlanság a filmváltozaton is átüt, pedig erősen tompítottak a hangvételen és a képregényfalóknak szóló belterjességen. A finomítás eredménye a megrázóan közhelyes, ráadásul rémesen elnyújtott akciófilmes befejezés, viszont ennek köszönhető a film legkedvesebb figurája is: a Nicolas Cage által alakított csupaszív apuka, aki a kislányából tündéri tömeggyilkost nevelt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10162