KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/január
• Schubert Gusztáv: Sorsrulett Alternatív történelem
• Hungler Tímea: Film fatal Végzet a moziban
• N. N.: Sorsmozi
CYBERVILÁG
• Vaskó Péter: Istenek alkonya Mátrix – Forradalmak
• Herpai Gergely: Géplélek Robotok és emberek

• Géczi Zoltán: Neuro-kibernetikus odüsszeia Páncélba zárt szellem
• Wostry Ferenc: Daigoro a vérzivatarban A Kozure Okami-sorozat
• Varró Attila: Manga-Kurosawa A Kozure Okami-képregény
• Kubiszyn Viktor: Szamuráj 45-össel Seijun Suzuki-portré
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Ami a habokból kilátszik Titanic
• Bori Erzsébet: Dívány és történelem Titanic-dokumentumok
• Andor Tamás: Arcvonások Dokumentumfilm a televízióban
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Bomba a határon A gonosz érintése
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Határesetek Deus ex machina
• Bikácsy Gergely: Szép, fáradt színek Mióta Otar elment
• Báron György: Éjjeljárók Az ember, aki nappal aludt
• Kubiszyn Viktor: Az egydimenziós néző Reklámzabálók éjszakája
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Gábor: Swimming Pool
• Szabó Anita: Titkok
• Vaskó Péter: Szigorúan piszkos ügyek
• Pápai Zsolt: Titokzatos folyó
• Elek Kálmán: A szemközti ablak
• Nevelős Zoltán: Kémkölykök 3D
• Dóka Péter: Táncos a házban
• Köves Gábor: Gyönyörű mocsokságok
• Hámori Dániel: A medál

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az egyiptomi utas

Ardai Zoltán

 

Granier-Deferre-nek, a francia mozi régóta rendező kismesterének újabb, immár a 80-as években kelt munkája a bő pénzen készült filmlektűr legjobb fajtáját képviseli. Irodalmi alapanyagául Simenon egy 1934-ben játszódó regénye szolgált. (Az eredeti filmcím, az „Észak csillaga”, a Franciaországon át Brüsszelbe tartó korabeli gyorsvonat nevével azonos). Az érzelmes történetet a film éppoly kevéssé érzelgős stílusban bontakoztatja ki, mint a könyv. Ez nagyban köszönhető a simenoni cselekményszövés sikeres filmi alkalmazásának: a minden képsort dinamizáló mikroesemények folyama, a mindig kétséges jelentőségű fordulatok és a szerényen funkcionális, mégis sejtelmes idő- és színtérváltások mintegy helyet sem hagynak ízléstelenségekre.

Hogy nem (vagy nem elsősorban) krimit látunk – a tizenhét palacksújtással megölt vonatbeli hulla fontos szerepe ellenére –, az az utolsó negyedórában válik biztossá; addig meg nem tudnánk válaszolni a „miről szól ez a film?” szimpla kérdését. De hogy „szól”, abban nem kételkedünk, s ez akkor már izgalmat jelent, eléggé hasonlót az élet izgalmához. Pedig Az egyiptomi utas végül is különösebb mélységek érzékeltetése nélkül vedlik sorsok filmjévé – egy becsületben megöregedett brüsszeli polgárasszony és egy gyilkossá lett jámbor balek barátságának rajzává. Igaz, ebben a műfajban szinte illetlen ez a színvonal, illetlen például, hogy a mellékszereplők is egyéniségek. A „jó filmektől” célratörően retardált (valójában átlátszó) sztorikat várunk, s azokat a listázható hatáselemeket, amelyeket nemigen élvezhetünk „tisztán” a hangulatilag eleven és motívumgazdag művekben. Granier-Deferre persze tudja mindezt, innen a rendezés könnyed méltósága.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/01 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6235