KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/január
• Schubert Gusztáv: Sorsrulett Alternatív történelem
• Hungler Tímea: Film fatal Végzet a moziban
• N. N.: Sorsmozi
CYBERVILÁG
• Vaskó Péter: Istenek alkonya Mátrix – Forradalmak
• Herpai Gergely: Géplélek Robotok és emberek

• Géczi Zoltán: Neuro-kibernetikus odüsszeia Páncélba zárt szellem
• Wostry Ferenc: Daigoro a vérzivatarban A Kozure Okami-sorozat
• Varró Attila: Manga-Kurosawa A Kozure Okami-képregény
• Kubiszyn Viktor: Szamuráj 45-össel Seijun Suzuki-portré
FESZTIVÁL
• Bakács Tibor Settenkedő: Ami a habokból kilátszik Titanic
• Bori Erzsébet: Dívány és történelem Titanic-dokumentumok
• Andor Tamás: Arcvonások Dokumentumfilm a televízióban
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Bomba a határon A gonosz érintése
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Határesetek Deus ex machina
• Bikácsy Gergely: Szép, fáradt színek Mióta Otar elment
• Báron György: Éjjeljárók Az ember, aki nappal aludt
• Kubiszyn Viktor: Az egydimenziós néző Reklámzabálók éjszakája
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Gábor: Swimming Pool
• Szabó Anita: Titkok
• Vaskó Péter: Szigorúan piszkos ügyek
• Pápai Zsolt: Titokzatos folyó
• Elek Kálmán: A szemközti ablak
• Nevelős Zoltán: Kémkölykök 3D
• Dóka Péter: Táncos a házban
• Köves Gábor: Gyönyörű mocsokságok
• Hámori Dániel: A medál

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Kránicz Bence

Erdélyi sci-fi

Az első erdélyi képregényhavilapként határozzák meg alapítói a Fantomatikát, amely az idei év legizgalmasabb magyar nyelvű képregényes kezdeményezése lehet. Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás megunták, hogy Erdélyben alig kapni képregényt, a magyar megjelenések elvétve jutnak el hozzájuk, így aztán saját sorozatot indítottak. Az idősebbek emlékezhetnek, hogy volt persze Erdélyben magyar nyelvű képregény, legkivált a Napsugár gyerekújság és Rusz Lívia munkái juthatnak eszünkbe. A Fantomatika viszont nem kisiskolásoknak szól, inkább az európai sci-fi szép hagyományait eleveníti fel (a lap címét is Stanisław Lemtől kölcsönözték a szerkesztők).

Távlati terv a tehetséges magyar alkotók felkarolása, de az első történetet a szerkesztők jegyzik. Magyarországi olvasóként a felvezetésben nem is a bolygóközi romantikus sztori ígérete fogott meg, hanem az a szellemes megoldás, ahogy az itthon gyakorta emlegetett, számos elemében hamis Erdély-képpel eljátszik a történet. Paraszti környezetet ismerünk meg, mezőn heverésző, csillagokat bámuló erdélyi legény a főhősünk – néhány oldal után majdnem elcsüggesztett az egyoldalú és sematikus ábrázolás. Ám mindez, szerencsére, csapda. A folytatás meglepetéseit nem árulnám el, legyen elég annyi, hogy filmes párhuzamként A falu ugrott be.

Sárosi Mátyás rajzaiban még nem forrt egységbe az eltérő stílusvilágok hatása: erős fények vetülnek a holtsápadt arcokra, különböző festési technikákkal felvitt hátterek, kollázsszerű kompozíciók teszik sűrűvé, egyúttal nehezen megragadhatóvá a látványt. Sárosi mintha minden tehetségét bele akarta volna zsúfolni az első számba. Ez a telítettség nem is áll rosszul a történetnek (elvégre abban fenekestül felfordul a főhős élete), de némi visszafogottság jót tenne a rajzoknak, ahogy az is, ha a világszépnek kikiáltott hősnő a rajzokon is vonzó lenne.

A Fantomatikára kisebb hibái ellenére is érdemes odafigyelni. Úgy tűnik, az erdélyi magyar sajtó szívesen foglalkozik a lappal, az alapítók pedig a magyarországi terjesztésről is gondoskodtak, úgyhogy reméljük, sikerül fenntartható és hosszú életű vállalkozássá fejleszteni a magazint.

Fantomatika 1. Színes, puhafedeles, 36 oldal. Kiadó: Fantomatika.

 

Francia sci-fi

A képregénypiacra még a könyvesnél is fokozottabban igaz, hogy szinte kizárólag a kortársak találnak olvasóra, éppen ezért örömteli, hogy a Nero Blanco Comix legalább néhány francia alapművet elérhetővé tesz. A Barbarellát mai szemmel olvasva az tűnik fel, hogy a hatvanas évek szexuális forradalmának művészi lenyomatai mintha merészebbek lennének, mint a 2010-es évek popkultúrájának hasonló termékei. A csúcs minden értelemben az, amikor a hősnőt egy embernagyságú szexrobot próbálja halálos orgazmusba kergetni, de a vadul kanyargó cselekményben se szeri, se száma az efféle pajzán kalandoknak.

A címszereplő a felütés szerint szerelmi csalódás miatt indul bolygóközi felfedezőútra, de a történetről nincs értelme többet beszélni, az ugyanis teljes sületlenség. Az eseményeket inkább a szürreális álomlogika szervezi, és egy másik fontos korabeli társadalmi jelenség, a pszichedelikus kábítószerek hatásáról árulkodnak. A Barbarellát akkor olvassuk helyesen, ha hagyjuk magunkat sodródni a történésekkel, és ámulunk a felbukkanó furcsa figurákon, akik közül talán a fenséges, vak angyal, Pygar a legemlékezetesebb. Az író-rajzoló, Jean-Claude Forest is inkább a karaktertervezésnél érezhette magát elemében, a díszletek, hátterek sematikusak vagy jelzésszerűek. A Barbaralla színesben lenne igazán lenyűgöző, ám akkor talán túl sok lenne az inger, a sztori így is könnyen fárasztóvá válik. Azért megértjük, Forest képregénye miért kavart botrányt megjelenése idején, 1962-ben – a kikapós hősnő visszahozni nem, csak felidézni tudja azt a kort, amikor a műalkotások még társadalmi felháborodást tudtak kelteni. A magyar kiadással szemben egyetlen apró kifogással élhetünk: fájóan hiányzik belőle a képregényt kontextusba helyező tanulmány vagy utószó.

Jean-Claude Forest: Barbarella. Fekete-fehér, puhafedeles, 72 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13441