KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/december
KRÓNIKA
• N. N.: 13. Európa Filmhét
• Báron György: Elia Kazan (1909-2003)

• Földényi F. László: Női Krisztusok Lars von Trier hősnői
• Varga Balázs: A kolorádói krétakör Dogville
• Kriston László: Színpadra húzva Beszélgetés Lars von Trierrel
• Vágvölgyi B. András: Az életműépítő és a szerelmes Kill Bill
• Forrai Krisztián: Bang, bang Tarantino-zene
• Strausz László: Hongkongi kapcsolat Kelet, nyugat akcióban
• Strausz László: Ázsia idézőjelben
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellemmozi Velence
• N. N.: A 60. velencei filmfesztivál díjai
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: A megtalált idő
• Pápai Zsolt: Anya
• Köves Gábor: Grazia szigete
• Vaskó Péter: S.W.A.T.
• Kis Anna: Tokiói tortúra
• Kovács Marcell: Volt egyszer egy Mexikó
• Hungler Tímea: Holdfényév
• Köves Gábor: Kapitány és katona
• Vajda Judit: A tenger
• Csillag Márton: Igazából szerelem

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Másnaposok szerencséje

Kovács Kata

Walk of Shame – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Steven Brill. Kép: Jonathan Brown. Zene: John Debney. Szereplők: Elizabeth Banks (Meghan), James Marsden (Gordon), Gillian Jacobs (Rose). Gyártó: FilmDistrict / Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 95 perc.

 

Ha feminista lennék, valószínűleg alaposan megütődöm a Walk of Shame-ről huszárosan Másnaposok szerencséjére keresztelt komédia megszégyenítő ámokfutásán. Az ártatlanul bugyuta, de jóravaló és visszafogott tévébemondó életének legbalszerencsésebb napja forog szóban: bebukik egy előléptetést és a pasija is elhagyja, így hát önfeledtre részegedik és felszed egy vadidegent. A tagadhatatlanul mocsok másnapos Meghan ezt követően képtelen visszaszerezni elvesztett telefonját, táskáját és kocsiját, ugyanis – túl azon, hogy nem kifejezetten okos – azt az óriási hibát is elköveti, hogy mindezt egy igen merész sárga ruhában szeretné végrehajtani.

Az egyéjszakás kaland szégyenletes mivolta a drogháborún, a félkegyelmű rendőrtisztek általi üldöztetésen, néhány kéjenc férfin (beleértve egy ortodox zsidót és egy kisgyereket) és egy szőrös hátú taxisofőr olajos masszázsban részesítésén keresztül kristályosodik ki. Steven „Sátánka” Brill filmje korántsem bánik kesztyűs kézzel főhősnőjével, az obszcén fizikai és lelki megpróbáltatásokon túl talán mégis az a legfurcsább, hogy maga nevezi el szégyenfutamnak azt, ami valójában csak a balszerencse és a teljes részvétlenség megnyilvánulása: a szembejövő idegenek kizárólag szexuális ellenszolgáltatás fejében lennének hajlandóak segíteni, vagy esetleg akkor, ha felismerik, hogy egy hírességbe botlottak bele. A film mindennek egyenes következményeként úgy tesz igazságot ebben a kaotikus értékrendű világban, hogy miután az új pasi és a barátnők megmentették Meghant a pokoli kirándulástól, a lány jutalma, hogy az áhított profi híradózás helyett egy trash műsorba igazolhat át, hiszen az amúgy is sokkal jobban passzol majd a karakteréhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/06 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11898