KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/december
KRÓNIKA
• N. N.: 13. Európa Filmhét
• Báron György: Elia Kazan (1909-2003)

• Földényi F. László: Női Krisztusok Lars von Trier hősnői
• Varga Balázs: A kolorádói krétakör Dogville
• Kriston László: Színpadra húzva Beszélgetés Lars von Trierrel
• Vágvölgyi B. András: Az életműépítő és a szerelmes Kill Bill
• Forrai Krisztián: Bang, bang Tarantino-zene
• Strausz László: Hongkongi kapcsolat Kelet, nyugat akcióban
• Strausz László: Ázsia idézőjelben
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellemmozi Velence
• N. N.: A 60. velencei filmfesztivál díjai
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: A megtalált idő
• Pápai Zsolt: Anya
• Köves Gábor: Grazia szigete
• Vaskó Péter: S.W.A.T.
• Kis Anna: Tokiói tortúra
• Kovács Marcell: Volt egyszer egy Mexikó
• Hungler Tímea: Holdfényév
• Köves Gábor: Kapitány és katona
• Vajda Judit: A tenger
• Csillag Márton: Igazából szerelem

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Állj mellém!

Sepsi László

Stand by Me – amerikai, 1986. Rendezte: Rob Reiner. Szereplők: Richard Dreyfuss, Kiefer Sutherland, John Cusack, River Phoenix. Forgalmazó: InterCom. 88 perc

Paradox módon a horrorkirály azon művei alapján készült filmek tettek szert széles körű elismertségre, melyek vagy teljes mértékben elhagyják a fantasztikumot (mint a jelen mozit is jegyző Rob Reiner rendezte Tortúra és az Oscar-díjakkal megszórt A remény rabjai), vagy pedig a forrásműhöz képest jelentősen háttérbe szorítják annak ábrázolását (Carrie, A holtsáv, Ragyogás). Az Állj mellém! a kies ötvenes évekbe helyezett beavatástörténetével az előbbi csoportot erősíti: négy kiskamasz nekivág a vasúti síneknek, hogy meglessék egy szerencsétlenül járt társuk holttestét, miközben a borzalmakat ezúttal nem irracionális rémek, hanem saját traumáik és egy helyi vagányokból szerveződött konkurens banda képviselik. Reiner sikeresen távol tartja magát attól, hogy túlcukrozza King egyszerre nosztalgikus és rezignált kisregényét, csupán finomít a sorjás pontokon és lenyesegeti az önmagukban értelmezhetetlen, a King-univerzum és azon belül is Castle Rock városkájának magánmitológiáját cizelláló utalásokat. Azonban mire a filmverzió 1986-ban megérkezett a mozikba, a könyvesboltok polcain már a több ezer oldalas Az virított, nyilvánvalóvá téve, hogy a parabolikus egyszerűségű Állj mellém! csupán előgyakorlat az ötvenes években eltöltött gyermekkor borzongató enciklopédiájához, melyben King a kisregény számos motívumát újrahasznosította. De minden borzalma ellenére az Az is ambivalens visszavágyódással tekintett a múltba: az Állj mellém! adaptációja után még három évre volt szükség ahhoz, hogy Jack Ketchum A szomszéd lány című regényében lenyúzzon minden maradék illúziót Amerika ötvenes éveiről – már egy olyan korra emlékezve, ahol végül senki nem állt ki senki mellett.

Extrák: audiokommentár Rob Reinerrel; kisfilm a mű születéséről; videóklip; visszatekintés a film megszületésére, negyedszázad múltán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10707