KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/november
KRÓNIKA
• Báron György: Charles Bronson (1920-2003)
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Asa – nisi – masa Fellini Rómái
• Csont András: A jóízlés lovagja Nino Rota
• Ardai Zoltán: Most élünk Fellini démonai

• Ludassy Mária: Ellenforradalmi akvarell Egy hölgy és a herceg
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: A szabadság fátuma Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: Fröccsöntött képek kora Operatőr-kerekasztal

• Vágvölgyi B. András: Kopár szigetek Japán ezredvég
• Kubiszyn Viktor: Az alvilág királya Teruo Ishii
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Szigetek a szárazföldön Karlovy Vary
KÖNYV
• Harmat György: Filmtörténet filmekben elbeszélve Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede …
DVD
• Pápai Zsolt: Téli álom Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A test testamentuma Táncalak
• Pápai Zsolt: Földalatti hullámvasút Kontroll
• Forgách András: Bovaryné, 1955, Connecticut Távol a mennyországtól
• Vaskó Péter: Berlini falfirka Good Bye, Lenin!
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Kegyetlen bánásmód
• Korcsog Balázs: Visszajátszás
• Békés Pál: Lélekszakadva
• Dóka Péter: Se ördög, se angyal
• Köves Gábor: Válás francia módra
• Csillag Márton: Tizenhárom
• Frecska Sándor: A nyugodt város
• Hungler Tímea: Birkanyírás
• Vincze Teréz: Tiresia

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Thelma és Louise

Koltai Ágnes

 

Thelma és Louise afféle női cowboyok; végigszáguldoznak fél Amerikán, betérnek néhány csehóba, hogy felhajtsanak egy-két pohárral, lopnak az élelmiszeráruházból, ha elfogyott a pénzük, az országúton bátran felveszik a versenyt akármelyik úrvezetővel, s a fegyvert is meglehetősen ügyesen forgatják.

Thelma és Louise barátnők; az előbbit nem akarja elvenni link, álmodozó barátja, az utóbbit kis híján megőrjíti betegesen pedáns férje. Két amerikai cow-girl ilyenkor nekivág a végtelen útnak, hátha valami jó kis kalandba keveredhet, így is lesz.

Thelma és Louise elnyomott nők, akik kínjukban hasonló agresszivitással vesznek elégtételt. Kedvtelve lőnek, ha picit bepörögnek. De szívesen kokettálnak „vidéki fiúkkal”, s még szívesebben nevetik ki őket, végtére is ostoba fajankók, fantáziátlan csirkefogók, s csak a kalandot keresik. A lányok is, de ezúttal ezt csak nekik lehet.

A Thelma és Louise női road-movie; legújabb filmje annak a Ridley Scottnak, aki az Aliennel (A nyolcadik utas: a halál) a leghírhedtebb rendezők, a Fekete esővel pedig a legbátortalanabb ijesztgetők asztaltársaságát bővítette. Scott ezúttal a country-zenészekkel kokettált –, merthogy a fegyverforgató frusztrált hölgyek történetében mégiscsak a zene a legjobb. Meg a szőrén megült autó, a tucatszám fogyasztott sör és a Grand Canyon. Ne mondják, hogy nincs új a nap alatt!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4242