KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/november
KRÓNIKA
• Báron György: Charles Bronson (1920-2003)
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Asa – nisi – masa Fellini Rómái
• Csont András: A jóízlés lovagja Nino Rota
• Ardai Zoltán: Most élünk Fellini démonai

• Ludassy Mária: Ellenforradalmi akvarell Egy hölgy és a herceg
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: A szabadság fátuma Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: Fröccsöntött képek kora Operatőr-kerekasztal

• Vágvölgyi B. András: Kopár szigetek Japán ezredvég
• Kubiszyn Viktor: Az alvilág királya Teruo Ishii
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Szigetek a szárazföldön Karlovy Vary
KÖNYV
• Harmat György: Filmtörténet filmekben elbeszélve Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede …
DVD
• Pápai Zsolt: Téli álom Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A test testamentuma Táncalak
• Pápai Zsolt: Földalatti hullámvasút Kontroll
• Forgách András: Bovaryné, 1955, Connecticut Távol a mennyországtól
• Vaskó Péter: Berlini falfirka Good Bye, Lenin!
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Kegyetlen bánásmód
• Korcsog Balázs: Visszajátszás
• Békés Pál: Lélekszakadva
• Dóka Péter: Se ördög, se angyal
• Köves Gábor: Válás francia módra
• Csillag Márton: Tizenhárom
• Frecska Sándor: A nyugodt város
• Hungler Tímea: Birkanyírás
• Vincze Teréz: Tiresia

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kokainkölyök

Géczi Zoltán

White Boy Rick– amerikai, 2018. Rendezte: Yann Demange. Szereplők: Matthew McConaughey, Piper Laurie, Jennifer Jason Leigh. Forgalmazó: Sony. 107 perc.

 

Kevés kriminológiai statisztika létezik az Egyesült Államokban, amelyet ne Detroit vezetett volna a dögletes hanyatlás által uralt 1980-as években. A sajtó nem fukarkodott a kifejező jelzőkkel: gyilkosok és gyújtogatók fővárosának, a crack-járvány epicentrumának, Amerika legveszélyesebb településének nevezte – évente hatszáznál is több emberölést követtek el, az Ördög éjszakáján rendezett gyújtogatási hullám során pedig menetrendszerűen 700-800 ház égett porig. Címszereplőnk, Rick Wershe Jr. a fentiek közül a kábítószerbizniszben rendelkezett jelentős érdekeltségekkel; az apa és fia által futtatott családi vállalkozás eredetileg illegális lőfegyverekkel és házilag barkácsolt hangtompítókkal üzletelt, de az FBI ügynökeinek nyomására a mindössze 14 éves srác a profilváltás mellett döntött, hogy beépített informátorként támogassa a szövetségiek munkáját. Az együttműködés mindkét fél számára kielégítő eredményt hozott, de a kritikus pillanatokban az iroda rendre cserbenhagyta a fiút, akit kis híján megöltek, majd a bűnüldözésben nyújtott segítsége elismeréseképpen életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek – amiből 30 évet kényszerült leülni, mint Michigan állam legfiatalabb, nem erőszakos bűncselekményért elítélt bűnözője.

Vászonra kívánkozó, súlyos történet, bőven van benne nyersanyag, Yann Demange, a Franciaországból áttelepült rendező pedig érzi az ilyesféle amerikai bűndrámát, amint azt a Top Boy (2011) című sorozattal is bizonyította. Munkáját ezúttal egy Oscar-díjas (Matthew McConaughey) és három Oscar-jelölt színész (Piper LaurieBruce DernJennifer Jason Leigh) mellett régi alkotótársa, Tat Radcliffe operatőr támogatta, így Demange, akár egy bölcs karmester, tapintatosan vonulhatott háttérbe, hagyva érvényesülni a nagyszerű színészgárdát és a remek kameramant, aki kiváltképpen az éjszakai külső felvételeknél brillírozott. A nagy blockbusterek mellett független drámákat (Mielőtt meghaltam, Mud) is örvendetes hajlandósággal vállaló McConaughey ez alkalommal is lenyűgöző, az ifjú Richie Merritt pedig élete első főszerepében többé-kevésbé képes lépést tartani vele, ami legalábbis tiszteletet ébresztő szakmai teljesítmény. A filmből azonban sajnálatra méltóan hiányzik az igazi dramaturgiai erő, illetve a dolgok mélyére hatolás szándéka; a rendező Rick alakjára fókuszál, de a karakter nélkülözi a karizmát és a dimenziókat, a történet bűnügyi és társadalmi vetületei mindvégig kibontatlanul maradnak, ahogy a Ronald Reagan által meghirdetett „War On Drugs” politikai doktrína széleskörű pusztító hatása sem kerül bemutatásra. Nagy kár, hogy nem sikerült eldönteni, hogy krimi vagy melodráma forog éppen, és az egyébiránt biztos kezű direktor ez irányú tanácstalansága miatt elvész a mozi identitása – így legfőképpen a színészek miatt érdemes felvenni a megtekintendő filmek listájára.

Extrák: Kimaradt jelenetek, werk és két kisfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14103