KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szökött fegyenc

Józsa György Gábor

A szökött fegyenc nagyon veszedelmes – mondják a film elején. Hatalmas apparátus ered a nyomába, komputerrel, káprázatos technikával. Hiába: a második jelenetben már szakállal láthatjuk, vagyis kicsúszott üldözői kezéből.

Hogy ki ő, és miért ítélték el, nem tudjuk. Fiatal ember, jóképű, el sem hinnénk, hogy gonosztevő, ha olykor nem gyilkolna gátlástalanul. Igaz, lépten-nyomon romlott, züllött alakokba botlik, valutázók, feketézők, hiánycikkekkel üzletelők szegélyezik útját, akik közül nem egy a gazdaságirányítás és a termelés felelős posztján állva a szovjet társadalom megbecsült tagja.

A nyomozás egyszerre folyik a szökevény után, egy fezőr meggyilkolása és súlyos gazdasági bűncselekmények ügyében. A fiatal és szintén jóképű detektíveknek még magánéletre és autóversenyzésre is marad idejük. Munkájukat intuíció, számos véletlen és a lakosság segítségét képviselő társbérlő följelentése segíti, hogy végül a filmtörténet egyik legunalmasabb lövöldözése tegyen igazságot.

Ismeretesek a szocialista környezetben játszódó bűnügyi filmek készítésének nehézségei, az alkotók mégis eldönthették volna, társadalomrajzot vagy kalandos történetet kívánnak-e a nézők elé tárni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/11 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7667