KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Patorale Heroica

Bársony Éva

 

A címmel ellentétben sem a pásztorjáték idillje, sem a heroizmus fensége nincs jelen a filmben. Hogy Henryk Bielski mégis fontosnak tartotta ezt a meghatározó hangulatú címet, azt inkább fájdalmas fintornak vehetjük. Ilyen az érzelmek idillje és ilyen szomorúan kényszerű a hősiség ebben a mi szörnyeteg századunkban, közelebbről szörnyeteg századunk legszörnyűbb korszakában, a háború idején.

Minden hétköznapi és majdnem jelentéktelen ebben a filmben. A háború szerencsével megúszható kényelmetlen állapot. A pohosodó, középkorú hős szerencsés és ügyes túlélő. Az érzelmeket pedig, mielőtt játszi magasságokba szökellnének, a front mögötti valóság mázsás koloncai rántják a földre.

A szép és fiatal hitvesnek ugyanis másik férje van már, meg pólyásgyereke. A frontról rövid szabadságra hazaérkező első férj csak magyarázatot talál, de vigaszt nem. És megoldást sem a két törvényes házasság patthelyzetére. Erre csak dramaturgiai megoldás van. Érzelmes is, hősies is, de nem túl meggyőző. Az első férj önfeláldozása váratlan, sem a karakteréből, sem a szituációból nem következik. De még józan paraszti ésszel is logikátlan. Az, hogy a második férj helyett ő áll ki a falu átalakítása ellen szövetkező banda fegyverei elé, legfeljebb a cím soványka indokául szolgál. A helyzetek, a hősök és a kor ábrázolása szokványos és jellegtelen ahhoz, hogy a kényszerű hősiesség és az élet vágyánál is erősebb érzések tragikus magasságába emelkedjék a közepes film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5834