KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Trezor

Egy betörő forradalma

Benke Attila

Az 56-os szajréfilmben egy betörő fejében is lezajlik a forradalom.

 

Köbli Norbert és Bergendy Péter műve, A vizsga (2011) izgalmas politikai thrillerként is hitelesen mutatta be az 1956-os forradalom leverése utáni állapotokat, így például a hatalom és a társadalom általános szorongását. Azóta számos, hasonló történelmi műfajfilm készült (Sopsits Árpád: A martfűi rém, 2016, Gárdos Éva: Budapest noir, 2017), Köbli Norbertnek pedig bevallottan küldetésévé vált, hogy közönségbarát formában elemezze a huszadik századi magyar történelmet rendszeresen együttműködve Fazakas Péter (Szabadság – Különjárat, 2013, Árulók, 2017) és Szász Attila (A berni követ, 2014, Félvilág, 2015, Örök tél, 2018, Apró mesék, 2019) rendezőkkel. Majdnem egy évtized elteltével a forgatókönyvíró és Bergendy Péter is újra összeálltak, közös munkájuk pedig a Duna TV-n 2018. november 4-én, a szabadságharc leverésének évfordulóján debütált ötvenhatos „szajrémozi” (heistfilm), a Trezor lett, amelyet az 5. Magyar Filmhét keretében számos díjjal (többek között a legjobb tévéfilmnek, a legjobb forgatókönyvnek és a legjobb férfi főszereplőnek járó elismeréssel) jutalmazott a Magyar Filmakadémia.

Ahogy Köbli legtöbb forgatókönyvét, úgy a Trezort is egy megtörtént eset ihlette. Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületében létesített Belügyminisztérium alagsorában valóban létező, szigorúan titkos iratokat tartalmazó terem, a trezor speciális kulcsai elvesztek az 1956-os forradalom során. Ezért a diktatúra képviselői kihoztak a börtönből egy köztörvényes bűnözőt, aki hírhedt betörőként egyszer már sikeresen bejutott a trezorba. A filmben ő Beck János lakatos, aki a háború utáni nyomorban, családja eltartása végett kísérelt meg aranyrudakat lopni a bankból. Ám két detektív rajtakapta, közülük a Honti Kálmán nevű későbbi ÁVH-tiszt még saját társa meggyilkolását is Beck nyakába varrta. A börtönben hithű sztálinista elvtárssá képzett férfi a forradalom bukásának napjaiban Honti parancsára sikeresen betör a trezorba. Azonban itt nemcsak egy fiatal forradalmárral, a Rákosi-diktatúrában meghurcolt Iványi Géza zongoraművésszel találkozik, hanem Hontit és az egész rendszert súlyosan kompromittáló iratokra bukkan.

Az alaptörténeten kívül Köblit egy tragikus szerelmi történet is megihlette: Kovács Erzsi énekesnő és Szűcs Sándor labdarúgó egymásba szerettek, de házasságtörő kapcsolatukat a hatalom nem nézte jó szemmel, így a pár megkísérelt külföldre szökni. Miután tervük meghiúsult, Szűcsöt koncepciós perben elítélték, majd kivégezték, az énekesnő pedig börtönbe került, ahol 4 év alatt kommunistává vált. A Trezorban Beck és családja jártak be hasonló utat, bár a részben koholt vádakkal bebörtönzött férfi felesége nem önszántából, hanem sváb származása, illetve az erőszakos kitelepítések miatt volt kénytelen külföldre költözni. Ezt a betörő csak a trezorban talált dokumentumokból tudja meg, ahogy arról is a teremben bujkáló Iványi világosítja fel, hogy október 23-án nem fasiszta ellenforradalom, hanem valódi forradalom zajlott. A Trezor főhőse olyan helyzetben van, mint Platón barlangmetaforájának rabjai: egy légmentesen zárt ideológia rendszerben él, amely módszeresen elfedi szeme elől az igazságot. Az ötvenes évek kemény diktatúrája éppen ezt szerette volna elérni nagyban, országos szinten. Ám ahogy az aljas és erőszakos Honti viselkedése és a munkatábort megjárt Iványi saját története elültetik a kételyt Beckben, úgy ötvenhat lázadói számára is rést ütöttek az ideológia pajzsán a kitelepítések, a padlássöprések, az ÁVH kegyetlenkedései vagy a Sztálin halála utáni „olvadás”.

A Trezor remekül megragadja két megindítóan emberi karakter sorsán keresztül a nagy történelmi folyamatok lényegét, és ezzel összefüggésben Köbli műve újfent aktuális problémákra is utal. Az ötvenes évek és 1956 történetei arra tanítják az utókort, kiváltképp a hatalom képviselőit, hogy az embereket nem lehet a végtelenségig kizsigerelni, mert egy ideig tűrnek és tűrnek, azonban a sorozatos igazságtalanságok hatására felhalmozódott csalódottság, düh és fájdalom elegye berobban, és a forradalom lökéshulláma elsöpri az elnyomó rendszert.

 

 

TREZOR – magyar tévéfilm, 2018. Rendezte: Bergendy Péter. Írta: Köbli Norbert. Kép: Nagy András. Zene: Pacsay Attila. Producer: Lajos Tamás. Szereplők: Anger Zsolt (Beck János), Tasnádi Bence (Iványi Géza), Scherer Péter (Honti Kálmán), Bezerédi Zoltán (Münnich Ferenc), Kőszegi Ákos (Kassai), Hámori Gabriella (Beck felesége). Gyártó: Szupermodern Stúdió Kft. Az MTVA Duna Televízió bemutatója. 75 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 39-40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14121