KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A bűnös

Pethő Réka

Den skyldige – dán, 2018. Rendezte és írta: Gustav Möller. Kép: Jasper Spanning. Zene: Carl Coleman és Caspar Hesselager. Szereplők: Jakob Cedergren (Asger Holm). Gyártó: Nordisk Film Productions / Spring. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 85 perc.

 

A klausztrofób, egy helyszínes thrillerek sikerének az a kulcsa, hogy fenn tudja-e tartani az érdeklődésünket a játékidő teljes hosszára kizárólag a szereplők közti párbeszéddel. Ezt a tematikát jellemzően párkapcsolati témákat feszegető drámák (Blue Jay, A nő másik arca, Tegnap éjjel) és thrillerek alkalmazzák sikerrel. A Locke-ot idéző A bűnös mindössze egyetlen (látható) szereplővel és két erős, bár kiszámítható fordulattal is feszültséggel teli, izgalmas thrillert teremt. A film másfél órája alatt mindössze egy rendőrségi segélyhívó vonal végén ülő tiszt, Asger Holm látható. A férfihez befut egy hívás, amelyből néhány kérdés után kiderül, a telefonáló nőt elrabolták, és miközben hívását azzal álcázza elrablójának, hogy a gyermekét nyugtatja meg, igyekszik jelezni a rendőrségnek a vészhelyzetet. A főhős igen-nem kérdésekkel próbál minél több információhoz jutni a nő helyzetéről, majd a telefonban található GPS segítségével szerez pár támpontot, ám a környéken járőröző rendőrök így sem tudják megtalálni a mozgásban lévő járművet. Asger mégsem hagyja annyiban a dolgot, makacsul mindent megtesz, hogy előrébb lépjen az ügyben – és mint fokról-fokra kiderül, erre hivatástudatán túl személyes oka is van.

A dán Gustav Möller első nagyjátékfilmje talán azért működik jól, mert a rendező kiválóan eltalálta az arányokat a közeg megteremtésekor. Rögtön a film elején ízelítőt kapunk belőle, milyen sajátos gondolkodást követel kizárólag hallás alapján megítélni a vonal másik végén zajló helyzet súlyosságát: mint például a sürgősen mentőt követelő lány hívásakor, akivel mindössze annyi történt, hogy félrészegen elesett a biciklivel. Ahogy haladunk előre a történetben, a szorongató érzés egyre erősebb lesz, és mind jobban várunk rá, hadd pillantsuk meg végre, mi történik a telefon másik végén. De ahogy Asgernek, úgy nekünk sem lesz erre lehetőségünk, ám így sem vesszük le a szemünket egy pillanatra sem a vászonról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/11 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13864