KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Molnár Gál Péter: Katherine Hepburn (1907-2003)

• Takács Ferenc: Az újbeszéltől a reality show-ig George Orwell és a film
• Varró Attila: Hitlergyőz Náci disztópiák
• Kolozsi László: Hivatali apokalipszis Kultuszmozi: Brazil
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Talált bűn Beszélgetés Janisch Attilával
• Muhi Klára: Képfaragók kalandjai Operatőr kerekasztal

• Fekete Ibolya: Mamma Kuba Kubai filmek
• Kriston László: Don Quijote Kubában Beszélgetés Oliver Stone-nal
• Epres Tamás: Betiltott forradalom Soy Cuba
• Tanner Gábor: Afro-brazil misztika Glauber Rocha
• Mátyás Péter: A Vakond Árnykép: Alejandro Jodorowsky
• Nánay Bence: A legújabb hullám Argentin filmek
• Szilágyi Ákos: Szovjet Hollywood Sztálin mozija (2. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója II.
KÖNYV
• Forgách András: Előhívatlanul Kubrick könyvek
DVD
• Pápai Zsolt: Paradoxonok mozija John Boorman: Zardoz
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Fecsegés-fúga Rengeteg
• Báron György: Álmodozások sora Boldog születésnapot!
• Zoltán Gábor: Jött öt Jött egy busz
• Ágfalvi Attila: Sekély mélység A boldogság színe
• Nevelős Zoltán: Újabb jelenések a sötétségről Apokalipszis most – rendezői változat
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Esküvő monszun idején
• Vincze Teréz: Magdalena nővérek
• Köves Gábor: Pokolba a szerelmmel
• Hungler Tímea: Az igazság órája
• Csillag Márton: Terminator 3.
• Vaskó Péter: A Karib-tenger kalózai
• Varró Attila: Sporttolvajok
• Herpai Gergely: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
• Varró Attila: Túl van a család
• Varró Attila: Segítség, hal lettem!

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Suliláz

Németh Áron

School Daze – amerikai, 1988. Írta és rendezte: Spike Lee. Szereplők: Larry Fishburne, Giancarlo Esposito, Tisha Campbell, Spike Lee. Forgalmazó: Warner Home Video. 120 perc.

 

Spike Lee, a nyolcvanas évek új hangja, egyszemélyes „fekete hullám”, a négerbánat mítosztalanítója miután 1986-ban megalkotta a későmodernista Nola Darlingot, még abban az évtizedben az afro-amerikai zárványlét kissszerű tragikumának lett krónikása, a négerkirályságoknak lett csípős nyelvű udvari bolondja. A Sulilázban, majd a Szemet szemértben az önmeghatározásukat a kirekesztésre építő amerikai kasztokat bírálta a sajátjaival szemben is kritikusan fogalmazva.

Ezek azok a boldog nyolcvanas évek, a lassú, de biztos gyarapodás időszaka, amikor Martin Luther King harca már csak nosztalgia tárgya, viszont még nem látható az eljövendő Clinton-éra gazdasági, technológiai szárnyalása szülte mélynyomor, és nem érzékelhető az e látványszabadság mögött settenkedő, főleg a leszakadó néprétegeket sújtó zérótolerancia. Az 1988-as Suliláz a fekete identitáskeresés pangásának a filmje. Mit tehetnek az önmeghatározásukat jórészt az elnyomatásból és az elszeparálásból merítő nép fiai a kényelmes engedmények és a piti alkuk langymelegében, a „niggerek” gulyáskommunizmusában? Hát magyaros frusztrációval elkezdenek klikkesedni a fajtájukon belül, a bőrszín különböző árnyalatai alapján jelölnek ki maguk között jó négereket és rossz négereket.

Lee filmjének egyetemistái a leendő fekete értelmiség, a jelenlegi Bush-adminisztráció csinovnyikjainak szellemi sötétségét tárják elénk. A zenei betétekkel erősített cselekmény musicales könnyedséggel mutatja be az egyetemi hétköznapok hőzöngő nihiljét és a felszín alatt párolódó konfliktusokat, műbalhékat. Lee szolgalelkű prakticizmus és a szenvelgő idealizmus ütköztetésére építő filmje nem nélkülözi a drámai súlyt, de közben szórakoztató marad. Viszont aki csak felhőtlen szórakozást akar, az fogja be az utolsó mondatnál a fülét.

 

Extrák: semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8712