KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Molnár Gál Péter: Katherine Hepburn (1907-2003)

• Takács Ferenc: Az újbeszéltől a reality show-ig George Orwell és a film
• Varró Attila: Hitlergyőz Náci disztópiák
• Kolozsi László: Hivatali apokalipszis Kultuszmozi: Brazil
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Talált bűn Beszélgetés Janisch Attilával
• Muhi Klára: Képfaragók kalandjai Operatőr kerekasztal

• Fekete Ibolya: Mamma Kuba Kubai filmek
• Kriston László: Don Quijote Kubában Beszélgetés Oliver Stone-nal
• Epres Tamás: Betiltott forradalom Soy Cuba
• Tanner Gábor: Afro-brazil misztika Glauber Rocha
• Mátyás Péter: A Vakond Árnykép: Alejandro Jodorowsky
• Nánay Bence: A legújabb hullám Argentin filmek
• Szilágyi Ákos: Szovjet Hollywood Sztálin mozija (2. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója II.
KÖNYV
• Forgách András: Előhívatlanul Kubrick könyvek
DVD
• Pápai Zsolt: Paradoxonok mozija John Boorman: Zardoz
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Fecsegés-fúga Rengeteg
• Báron György: Álmodozások sora Boldog születésnapot!
• Zoltán Gábor: Jött öt Jött egy busz
• Ágfalvi Attila: Sekély mélység A boldogság színe
• Nevelős Zoltán: Újabb jelenések a sötétségről Apokalipszis most – rendezői változat
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Esküvő monszun idején
• Vincze Teréz: Magdalena nővérek
• Köves Gábor: Pokolba a szerelmmel
• Hungler Tímea: Az igazság órája
• Csillag Márton: Terminator 3.
• Vaskó Péter: A Karib-tenger kalózai
• Varró Attila: Sporttolvajok
• Herpai Gergely: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
• Varró Attila: Túl van a család
• Varró Attila: Segítség, hal lettem!

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tiszteletbeli konzul

Báron György

 

„Dr. Eduardo Plarr a Paraná partján álldogált a szerény kikötőben, korlátok és sárga daruk között, s azt a vízszintes füstcsíkot figyelte, amely lomhán terült szét a nyugati égen, a Chaco fölött. Úgy húzódott keresztül az alkony vörös pászmáin, akár egy nemzeti lobogó sávja. Néptelen volt a kikötő, csak a révparancsnokság előtt őrködött egy-egy matróz. Ilyen estéken a tűnő nappali fények és egy-egy ismeretlen növényi illat varázsa gyakran éleszt egyesekben gyermekkori emlékeket s új reményeket, míg másokban az elszalasztott és már-már elfeledett perceket idézi fel.”

Ezzel a leírással kezdődik Graham Greene A tiszteletbeli konzul című regénye, melyet John Mackenzie brit rendező kétségbeesett igyekezettel próbált meg filmvászonra átültetni. Hogy ez enyhén szólva nem sikerült neki, annak oka alighanem az a közkeletű tévedés, mely szerint ilyenkor célszerű a regényből kihüvelyezni annak elmondható történetét, s azt képekben elmesélni. Pedig a regény – és a film – ott kezdődik, ahol a történet végetér: a történet megjelenítésének módjával. A nyugati égen lomhán szétterülő füstcsíkokkal, az alkony vörös pászmáival, a tűnő nappali fények és ismeretlen növényi illatok varázsával. Ennek nyoma sincs a filmben. Helyette egy középszerűen unalmas politikai krimit kapunk valamely dél-amerikai diktatúráról, Costa-Gavras nyomán, ügyetlenül és fantáziátlanul. A rendezőnek mozihősre van szüksége, ezért Greene idősödő, megtört orvosát, ezt az igazán emlékezetes figurát egy divatos új-hollywoodi ifjú amorózóval, Richard Gere-rel játszatja. A személyes dráma így kiiktatódik, helyette a jobb sorsra érdemes Gere vonul és villogtatja fehér fogait a filmvásznon, a mozibajáró hölgyek nagy örömére. Aki azonban „az alkony vörös pászmáit” szeretné látni, bölcsebben teszi, ha Graham Greene könyvét veszi kézbe, s messzire elkerüli a John Mackenzie összeeszkábálta szövegfelmondós filmváltozatát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5853