PapírmoziPapírmoziKránicz Bence
Ronald Reagan hosszú árnyéka
A sötét lovag visszatér megjelenésével
újabb tételt pipálhatunk ki a magyar fordításra váró képregényklasszikusok
listáján. Ráadásul egyből két változatban, füzetes, illetve keménytáblás
kiadásban is elérhetővé vált Frank Miller 1986-os műve, jóllehet különböző
kiadók jóvoltából, eltérő fordításban. A Batman-képregény nemcsak a
szuperhősműfaj történetében számít megkerülhetetlennek, hanem általában véve a
médium és a közönség viszonyát is jelentősen formálta.
A
műfaji és a formai újítás természetesen összekapcsolódik. Miller munkája azt a
hetvenes években induló tendenciát tetőzi be, amelynek során a
szuperhősmítoszokat a valós társadalmi kontextus hangsúlyozásával vették
revízió alá az alkotók. A közéleti, közérzeti utalások egyfajta ellenpróbaként
működtek: hogyan áll helyt az „abszolút jó” nevében cselekvő, kivételes
képességű egyén abban a világban, amely sem individuális, sem intézményes
szinten nem hisz már ebben az eszményben? Mihez kezdenek egy cinikus kor
gyermekei azokkal a figurákkal, amelyek a puszta létükkel tagadják a cinizmust,
miközben – ellentmondásos módon – az új társadalmat is képviselni próbálják? A
dilemma szinte minden szuperhős kalandjaiban megjelent a hetvenes-nyolcvanas
években, ám a szerzők többnyire megnyugtató, bár kétségtelenül ideiglenes
megoldásokkal zárták le a történeteket. Zöld Lámpás és Zöld Íjász közös
sorozata után a Frank Miller által jegyzett Daredevil
feszegette igazán a határokat, ám nyilvánvalóan nagyobb jelentősége volt annak,
amikor a három legnépszerűbb szuperhős egyikét, Batmant érte el a „reformhullám”.
Éppen
ezért nem is a szuperhős fő sorozatában, hanem különálló szériaként jelent meg A sötét lovag visszatér. Olyan
formátumban, amelyet aztán könnyebb volt összegyűjtve eljuttatni a
könyvesboltokba is – ez magyarázza a Miller-mű kapcsolódását a graphic novelhez mint képregényes
formához. Miller Batman-variációját felütve a közeljövő Gotham Cityjében
találjuk magunkat, ahol utcai bandák vették át a hatalmat, akik a korrupt és
tehetetlen hatóságoktól alig zavartatva terrorizálják a város békés(ebb)
polgárait. Szuperhősöket sem találni – Superman még itt repked valahol, de
Bruce Wayne már rég visszavonult. Végül Harvey Dent, vagyis Kétarc ki-, majd
elszabadulása után dönt úgy, hogy visszatér: még egyszer, utoljára meg akarja
menteni Gothamet.
Miller
munkája összekapcsolható az ugyanekkor megjelenő V mint vérbosszúval sötét világképe szempontjából. Alan Moore-hoz
hasonlóan fertőként ábrázolja a hős társadalmi környezetét, amely csak a
tisztítótűzben érdemelhet új esélyt a túlélésre. Miller látszólag reakciós
hévvel áll ki a rendpárti intézkedések szükségessége mellett, valójában azonban
a politikai hatalom képviselőit egyként gyengének és kártékonynak minősíti. A sötét lovag visszatér helyenként –
kivált Joker felbukkanásánál – zavarbaejtő pusztításvízió, de médiakritikaként
is pengeéles. Nem könnyű olvasmány, mert Miller szikár, fakó
képpanel-dzsungelbe zárja hőseit, csak a szuperhősök erejét demonstráló rajzai
levegősek. A lezárás pedig kétértelmű: Batman túlél, de végképp a föld alá
szorul. Az igazi szuperhős már nem tartozhat a mainstreamhez, csak az ellenkultúrához.
A sötét lovag visszatérben
tökkelütöttként ábrázolt amerikai elnök feltűnően hasonlít Ronald Reaganre, és
az ellentmondásos megítélésű politikus foglalkoztatja az Orgyilkos osztály főhősét is. Konkrétan végezni akar vele, mert az
elnök egyik intézkedése vezethetett a balesetig, amelyben elveszítette a
szüleit. 1987-et írunk, ekkor játszódik Rick Remender és Wes Craig 2014-ben
indult, idén pedig tévésorozatként is feldolgozott szériájának első kötete. A
képregény egyszerre gengsztertörténet és a Ha/Verre
hasonlító szatíra, ám hatásai, műfaji megközelítései az első történetben
jobbára kioltják egymást. Lankadó lelkesedéssel követtem az ellenszenves és
erőszakos főhős, valamint nála is kegyetlenebb kis barátai kalandjait, Remender
ugyanakkor nem távolít el tőlük olyan mértékben, hogy teljes egészében
kívülről, afféle látleletként szemléljük dicstelen ténykedésüket. Így az Orgyilkos osztály társadalomkritikus éle
is csorbul.
Frank Miller: A sötét lovag visszatér 1–2. Színes, puhafedeles, 2x100 oldal. Kiadó: Kingpin.
Rick Remender – Wes Craig: Orgyilkos osztály 1 – Reagan-nemzedék. Színes,
keményfedeles, 168 oldal. Kiadó: Fumax.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
