KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Molnár Gál Péter: Katherine Hepburn (1907-2003)

• Takács Ferenc: Az újbeszéltől a reality show-ig George Orwell és a film
• Varró Attila: Hitlergyőz Náci disztópiák
• Kolozsi László: Hivatali apokalipszis Kultuszmozi: Brazil
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Talált bűn Beszélgetés Janisch Attilával
• Muhi Klára: Képfaragók kalandjai Operatőr kerekasztal

• Fekete Ibolya: Mamma Kuba Kubai filmek
• Kriston László: Don Quijote Kubában Beszélgetés Oliver Stone-nal
• Epres Tamás: Betiltott forradalom Soy Cuba
• Tanner Gábor: Afro-brazil misztika Glauber Rocha
• Mátyás Péter: A Vakond Árnykép: Alejandro Jodorowsky
• Nánay Bence: A legújabb hullám Argentin filmek
• Szilágyi Ákos: Szovjet Hollywood Sztálin mozija (2. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója II.
KÖNYV
• Forgách András: Előhívatlanul Kubrick könyvek
DVD
• Pápai Zsolt: Paradoxonok mozija John Boorman: Zardoz
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Fecsegés-fúga Rengeteg
• Báron György: Álmodozások sora Boldog születésnapot!
• Zoltán Gábor: Jött öt Jött egy busz
• Ágfalvi Attila: Sekély mélység A boldogság színe
• Nevelős Zoltán: Újabb jelenések a sötétségről Apokalipszis most – rendezői változat
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Esküvő monszun idején
• Vincze Teréz: Magdalena nővérek
• Köves Gábor: Pokolba a szerelmmel
• Hungler Tímea: Az igazság órája
• Csillag Márton: Terminator 3.
• Vaskó Péter: A Karib-tenger kalózai
• Varró Attila: Sporttolvajok
• Herpai Gergely: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
• Varró Attila: Túl van a család
• Varró Attila: Segítség, hal lettem!

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hangya és Darázs

Benke Attila

Ant-Man and the Wasp – amerikai, 2018. Rendező: Peyton Reed. Forgatókönyv: Chris McKenna, Paul Rudd, Erik Sommers. Kép: Dante Spinotti. Szereplők: Paul Rudd (Hangya), Evangeline Lilly (Darázs), Michael Douglas (Hank), Michelle Pfeiffer (Janet), Laurence Fishbourne (Bill), Walton Goggins (Sonny), Hannah John-Kamen (Szellem). Gyártó: Marvel Studios. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 118 perc.

 

A Bosszúállók: Végtelen háború bizonyította, hogy a Marvel Moziverzum tíz év alatt túlzsúfolttá vált, és önálló filmjeiken kívül a Marvel nem nagyon tud mit kezdeni olyan hősökkel, mint a Fekete Párduc, a Galaxis Őrzői vagy a Hangya. Ezért a Marvel Studiost vezető progresszív konzervatív Kevin Feige igyekszik éppen annyi teret engedni a kísérletezésnek, hogy a stúdió ugyanarra a cselekményvázra felépített szuperhősfilmjei két órára megadják az egyedi élmény illúzióját a rajongóknak. Az Őrzők és a hirtelen zsugorodó betörő történetét öniróniával, a 2015-ös Hangyát a heistfilm műfajával próbálta színesebbé tenni a stúdió. Bár utóbbi még így is haloványra sikeredett, elkészült a folytatás A Hangya és a Darázs formájában.

A folytatásban az alkotók az első részéhez hasonló heistfilmes cselekményt feleslegesen túlbonyolító szálakat vezetnek be. Ezúttal a régi Hangya, Dr. Hank Pym feleségét, a Darázs évtizedek óta eltűnt édesanyját kellene kimenteni a szubatomi űrből, de a hősök számításait keresztül húzza egy gengszter és egy titokzatos Szellem nevű harcos, akik egyaránt Dr. Pym összezsugorítható laborjára pályáznak. Az alkotók érezhetően nem bíztak az izgalmasnak ígérkező, atommagba vezető mentőakcióban, mert azt újra és újra feleslegesen akasztják meg a riválisok. Ha éppen látótávolságba kerül egy üresjárat, akkor logikai bukfencek és összecsapott fordulatok árán a semmiből tűnik elő a főhősök nyomában loholó gengszter vagy a Szellem. Ráadásul A Hangya és a Darázs elődjéhez képest túl komolyan veszi önmagát, így ha összetettebbnek tűnik is, végeredményben alulmarad az egyszerűsége miatt szórakoztatóbb első résszel szemben. A visszafogottan humorizáló Hangya ezúttal sem tudott felnőni a Bosszúállókhoz, a Marvel legjobb udvaribolondját, Deadpoolt viszont a stúdió még nem volt képes beletuszkolni a Moziverzumba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13777