KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Molnár Gál Péter: Katherine Hepburn (1907-2003)

• Takács Ferenc: Az újbeszéltől a reality show-ig George Orwell és a film
• Varró Attila: Hitlergyőz Náci disztópiák
• Kolozsi László: Hivatali apokalipszis Kultuszmozi: Brazil
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Talált bűn Beszélgetés Janisch Attilával
• Muhi Klára: Képfaragók kalandjai Operatőr kerekasztal

• Fekete Ibolya: Mamma Kuba Kubai filmek
• Kriston László: Don Quijote Kubában Beszélgetés Oliver Stone-nal
• Epres Tamás: Betiltott forradalom Soy Cuba
• Tanner Gábor: Afro-brazil misztika Glauber Rocha
• Mátyás Péter: A Vakond Árnykép: Alejandro Jodorowsky
• Nánay Bence: A legújabb hullám Argentin filmek
• Szilágyi Ákos: Szovjet Hollywood Sztálin mozija (2. rész)
• Sumjackij Borisz: Sumjackij naplója II.
KÖNYV
• Forgách András: Előhívatlanul Kubrick könyvek
DVD
• Pápai Zsolt: Paradoxonok mozija John Boorman: Zardoz
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Fecsegés-fúga Rengeteg
• Báron György: Álmodozások sora Boldog születésnapot!
• Zoltán Gábor: Jött öt Jött egy busz
• Ágfalvi Attila: Sekély mélység A boldogság színe
• Nevelős Zoltán: Újabb jelenések a sötétségről Apokalipszis most – rendezői változat
LÁTTUK MÉG
• Pápai Zsolt: Esküvő monszun idején
• Vincze Teréz: Magdalena nővérek
• Köves Gábor: Pokolba a szerelmmel
• Hungler Tímea: Az igazság órája
• Csillag Márton: Terminator 3.
• Vaskó Péter: A Karib-tenger kalózai
• Varró Attila: Sporttolvajok
• Herpai Gergely: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
• Varró Attila: Túl van a család
• Varró Attila: Segítség, hal lettem!

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Taxi 5

Huber Zoltán

Taxi 5 – francia, 2018. Rendezte: Franck Gastambide. Írta: Luc Besson, Stéphane Kazandjian és Franck Gastambide. Kép: Vincent Richard. Szereplők: Franck Gastambide (Sylvain), Malik Bentalha (Eddy), Bernard Farcy (Gibert), Edouard Montoute (Alain), Sand Van Roy (Sandy). Gyártó: EuropaCorp / T5 Production. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 104 perc.

 

A globálisan piacképes európai kommerszfilm újrakalibrálásával Luc Besson a rókabőr-gyártást is fix pályára állította. Igaz, húsz évvel az áramvonalas első és tizeneggyel a lefulladó negyedik után az újabb fehér taxit talán ő maga sem látta jönni. Bár az eredeti alkotógárda (néhány mellékszereplőt leszámítva) messzire elkerülte, az ötödik kör többé-kevésbé a sokadik újrafelhasználástól elvárható minimumot hozza. A már alapjáraton is túlpörgetett gall akcióvígjátékot a suttyóhumorban utazó, hazai pályán kimondottan népszerű Franck Gastambide porolta le. Az író-rendező-főszereplő az első rész kedélyesen nacionalista rendőrfricskáját ízléstelen gegekkel, a ripacskodás jellegzetesen francia válfajával és némi finomhangolással meséli újra.

A Ferraris rablóbanda után nyomozó, botcsinálta marseilles-i páros története amolyan aranyfogú taxishiénaként törtetve térdig gázol a kutyagumiban és a hányásban, a szélvédőre tapadó farpofák mögött néha azért megcsillan a fény. Kapunk például egy tényleg vicces éttermi jelenetet és Gastambide a legendás Peugeot csomagtartójában is becsempészi az arabokat és kisnövésűeket fetisizáló különös szerzői világát. Elsősorban a célközönség közvetlen igényeit szolgálja ki, de a verbális kakaskodás és a menetrendszerű autópornó mögött nemesebb szándékok is felsejlenek. A főhőst leszámítva Marseille városában minden őslakos francia agyatlan kretén, az ész és a szépség birtokosai kizárólag a bevándorlók leszármazottai. Az Uber szabadlelkű sofőrjei, az összetartó, mindent megoldó kedves zsiványok legyintve kerülgetik a visszataszító, botladozó idiótákat. A cél világos, a káros előítéleteket ellenkező előjelű sztereotípiákkal felszámolni kívánó módszer mégis bizarr. A kitartó rajongókat az efféle ellentmondások és bárdolatlanságok a legkevésbé sem zavarják. Megkapják, amiért jöttek és még mindig vannak annyian, hogy a hatodik fuvarjuk is biztosítva legyen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13676